A nyomor fővárosa: Budapest
A The Economist dermesztő beszámolót készített a budapesti hajléktalanok helyzetéről. A brit lap tudósítója szerint sehol sem érzékelni jobban a szegénységet, a hajléktalanságot, mint éppen a magyar főváros történelmi belvárosában. A hajléktalanok a turisták szeme láttára végzik a szükségüket. Az utcán élőknek felkínált menhelyek pedig Dickens regényeit idézik.
Az egyik fedél nélkül élő ember az egykori tévészékház oldalán pottyant egy kis barna kupacot.
A másik egy buszmegálló várójában „tisztálkodik”, barna mocskot hagyva maga után egy hirdetőtáblán – írja a The Economist.
Ezek a tarthatatlan állapotok késztették a magyar kormányt arra, hogy felvegye a harcot a jól látható hajléktalanság ellen. A magyar parlament törvényekkel tiltotta meg az „életvitelszerű” utcai tartózkodást a tereken, aluljárókban, játszótereken, hidak alatt, vagy olyan világörökségi területeken, mint például a Budai Vár.
A szabályszegőkre pénzbírságot szabhatnak ki az önkormányzatok, közmunkára kötelezhetik, vagy akár börtönbe zárhatják őket. Azonban a hajléktalanok kriminalizálása heves ellenreakciót váltott ki a jogvédőkből, akik nem értenek egyet a fedél nélkül élők kriminalizálásával, mert a problémát szociális gondnak tartják. Még az ENSZ két különleges jelentéstevője is támadta a magyar kormányt, amiért az új törvényekkel megbélyegzik a hajléktalanokat, sértik az emberi jogokat és tápot adnak az előítéleteknek – folytatja beszámolóját az angol lap.
Számos európai város tiltja a hajléktalanok „táborozását” a városban. A mintegy 15 ezer magyar hajléktalan fele Budapesten található. A kormány idén 30 millió eurót költött a fedél nélküliek ellátására. Ez nem elég – vélik a hajléktalanok. Az egyik új „kirakat szálláshely” modern és kényelmes, de a többi Dickens világát idézi. Számos utcán élő azt mondta, hogy inkább kint marad éjjel, bármilyen hideg van is, minthogy bemenjen egy ilyen szállóra, ahol megverhetik és ellophatják kevéske tulajdonát.
A lap idézi Koltai Lucát, a Habitat for Humanity magyarországi képviselőjét, aki szerint sokan úgy kerültek utcára, hogy elveszítették a munkájukat, vagy válás után kidobták őket otthonról. A megoldás az lenne, ha lakhatáshoz, nyelvtudáshoz és számítógépes ismeretekhez segítenék őket, mert ezek nélkül esélyük sincs munkát találniuk.
A hajléktalanokkal foglalkozó Menhely Alapítvány felmérése szerint a válaszadók 80 százaléka nem értett egyet a fedél nélkül élők büntetésével, szerintük inkább segíteni kellene őket. A megkérdezettek 7 százalékának volt utcán tengődő ismerőse vagy hozzátartozója – zárja budapesti beszámolóját a The Economist.
