A német szakszervezetek a megszorítások ellen

"A világgazdasági válság okait gyakorta összekeverik annak következményeivel” – mondta a ger-mania.hu -nak Christoph Frey az egységes német szakszervezeti tömörülés müncheni regionális vezetője. A német kormány is hasonló hibát követ el, amikor a megnövekedett államadósságot a válság okaként és nem a hatásaként kezeli – magyarázza. A válság okainak megszüntetéséhez következetes kormányzati lépésekre van szükség: szabályozzák a pénzpiacokat, viseljék a válságot kirobbantók arányosan a költségeket, csökkentsék az európai és a globális egyenlőtlenségeket.

A válságnak még nincs vége

A német szövetségi kormány 2014-ig összesen 80 milliárd eurós megszorítást tervez, melynek szenvedő alanyai a munkanélküliek, az alacsony jövedelműek és a családosok. Frey szerint a konjunktúra első érezhető jeleiből a kormány arra a következtetésre jutott, hogy a válság befejeződött. Azonban minden makrogazdasági mutató azt támasztja alá, hogy a konjunktúra ingoványos talajon vert gyökeret és a válságnak koránt sincs vége. Ebben az időszakban a megszorító intézkedések a német gazdasági környezetben a várt hatás ellenkezőjét fogják eredményezni. A válságot éppen ellenkezőleg, gazdaság-élénkítő hatású intézkedésekkel lehet leküzdeni, alapvetően a belső kereslet növelésével. Az pedig a képzés, a környezetvédelem, a korszerű infrastruktúra fejlesztésével és a rászorulók támogatásával érhető el. A munkanélküliek és az alacsony jövedelműek bevételeiket majdnem teljes egészében a hazai piacon költik el. Ez szintén csak azt támasztja alá, hogy elvonni a támogatásokat nem csak felelőtlen, hanem értelmetlen is.

Privatizációs hullám várható

„Lehetőségeinkhez képest nagyobb lábon éltünk”- indokolja a kormány az államadósság növekedését és ezzel a bevezetésre váró csomag szükségszerűségét. A DGB szerint ez az indokolás egyáltalán nem állja meg a helyét. Nem csak cinikus azokkal szemben, akik bizonytalan foglalkoztatási formába kényszerülnek – többek között határozott időtartamú szerződéssel, kölcsönzött munkavállalóként, csökkentett munkaidőben- hanem egyszerűen valótlan. Az államadósság a helyzetre hozott válaszintézkedések miatt nőtt: a pénzügyi válság pénzbe került és kerül még ma is.

A maastrichti kritériumoknak megfelelően az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3, a bruttó államadósság pedig annak 60 százalékát. Ezzel szemben Németország a tartományok számára 2016-tól a GDP-hez viszonyított költségvetési hiányt 0,35 százalékban, az adósságot pedig 20 százalékban határozza meg. Ez a politika tartományi és önkormányzati szinten privatizációs hullámot indíthat el ahelyett, hogy a szükséges fejlesztéseket hajtanák végre.

Kiadáscsökkentés helyett bevétel növelés

A DGB szerint többek között a spekulációs műveletek visszaszorítása, a pénzügyi tranzakciók megadóztatása, az örökösödési adó igazságosabbá tétele, a tőkehozam differenciált adóztatása, a csúcskeresők személyi jövedelemadójának növelése, a vagyonadó ismételt bevezetése járulhat hozzá a helyzet megoldásához - sorolja a szakszervezeti vezető.

A szövetségi kormány ugyan 2012-től előirányozta a pénzpiaci szereplőinek a válság költségeihez való arányos hozzájárulását - de csupán évi két milliárd euró erejéig. A szakszervezetek ezt a lépést több okból is irritálónak minősítik: egyrészt a válság eddig kereken száz milliárd euróba került, másrészt a kormány szerint is legalább évi 12 milliárd euró többletbevételre lenne szükség ahhoz, hogy a pénzügyi tranzakciós adót valamennyire komolynak lehessen minősíteni.

Lobbizás – mint a multiknál

A DGB a megszorító intézkedés-tervezetre első reakciójaként tíz pontban foglalta össze ellenvetéseit és javaslatait. Frey szerint a tervezet parlamenti vitájával legkorábban ősszel lehet számolni. Addig is gőzerővel folyik a szakszervezeteken belüli egyeztetés, a véleményalkotás. A nagy, multinacionális cégekhez hasonlóan a DGB is kiépítette saját lobbi-hálózatát, Brüsszelben is tart fenn irodát. Szakember-gárdája kész törvénytervezetet készít elő, amelyeket reményeik szerint részben vagy egészben figyelembe vesz majd a kormányzat. Ugyanakkor az első tüntetések után a nyomásgyakorló eszközök egyre erősebb formáit alkalmazzák majd. Terveik szerint az ősz folyamán országos nagygyűlést szerveznek, melyet helyi gyűlések, tüntetések egészítenek majd ki.

A koalícióban zajló kaotikus állapotok arra engednek következtetni, hogy a megszorító csomagot jelenlegi formájában nem vezetik be. Nem csak az ellenzék és a szakszervezetek, de a koalíciót alkotó pártok egyik-másik képviselője is támadja a tervezetet – halhattuk Christoph Freytől.

Somodi Krisztina (München)

További írásokat olvashat Németországról a www.ger-mania.hu honlapon