A Német-Magyar Kamara a gazdasági helyzetről
„Túl a mélyponton, de még messze a csúcsoktól” mottóval mutatta be kedden 2010. évi konjunktúra-jelentését a Német-Magyar Ipari – és Gazdasági Kamara. Vahl Tamás elnököt ennek kapcsán arról kérdeztük: mit szólnak a jövendő kormánypárt felelős vezetőinek nyilatkozatairól, miszerint újratárgyalnák a külföldi közműszolgáltatók szerződéseit. A válasz: 1998-2002 között ugyanazok a (javarészt német) cégek működtek e területeken. Az akkori Fidesz-kormány nem tett ilyen lépést – s „az adott környezetben ilyesmit aligha mérlegelhet valaki komolyan.”
Nem a választási eredménytől függ a beruházási kedv
A választások kimenetele a felmérés adatai szerint gyakorlatilag nem befolyásolja a német vállalatok beruházási tevékenységét. Három válaszadó közül kettő úgy nyilatkozott, hogy a szavazás eredménye „egyáltalán nem” vagy „alig” befolyásolja majd döntéseit. A többiek körében pedig ugyanannyi vállalat fokozná beruházási tevékenységét egy Fidesz-kormány alatt, mint amennyi csökkentené.
A beruházási környezetet meghatározó tényezők tekintetében nem változott érdemben a vállalatok értékítélete: a beruházóknak főként a munkaerőpiac vonatkozásában van jó véleményük. Ezzel szemben változatlanul éles – sőt, részben erősödő – kritikát kaptak azok a területek, amelyekért közvetlenül a gazdaságpolitika felel. Aggasztónak találják, hogy éppen ott nem következett be 2009-ben sem javulás, ahol évek óta a legnagyobb az elégedetlenség a beruházók körében – sőt, egyes területeken tovább romlott a helyzet. Különösen szembetűnő ez a bürokráciánál, a korrupció elleni küzdelemben és a közbeszerzések átláthatósága tekintetében. A gazdaságpolitika legéle-sebben kritizált területei – minimális javulás ellenére – változatlanul az adórendszer és az adóterhek maradtak.
A nagy többség mai is ide jönne
Magyarország legnagyobb bilaterális kamarája 1995 óta rend-szeresen kérdezi tagvállalatait üzleti tevékenységük feltétel-rendszeréről és eredményeiről. Idén a 174 válaszadó javuló gazdasági feltételekről számolt be, amelyek azonban még nem érik el a korábbi évek szintjét. Ugyanakkor az előző évhez hasonlóan 80 százalékos azok aránya, akik ma is Magyarországra hoznák beruházásukat. Ez megerősíti, hogy a német befektetők Magyarországon hosszú távra terveznek. A közép-kelet-európai térség 15 országa közül a gazdaságra kedvező körülmények tekintetében Magyarország Lengyelország, Csehország és Szlovákia után a 4. helyen áll.
Vahl Tamás rámutatott, hogy eddig mintegy 63 milliárd eurónyi működő tőke érkezett Magyarországra s ezen belül egyre fontosabb szerepet játszanak az országban működő külföldi cégek újra befektetett jövedelmei. Utóbbiból a német befektetők az elmúlt 10 évben átlagon felül, 50 százalékkal részesedtek. Német vállalatokra esik a magyarországi beruházások 22.2 százaléka, csaknem 14 milliárd euró értékben. Német cégek több, mint 8 milliárdos jövedelmet fektettek be újra s ezzel is magasan vezetnek a külföldi beruházók között.
Túl a mélyponton, de még messze a csúcsoktól
A magyar gazdaság helyzetének idei alakulásával kapcsolatos várakozások egyenlege még mindig negatív: csupán minden hatodik vállalat számít javulásra, 28 százalékuk pedig romlásra. Saját helyzetére nézve viszont már több mint minden harmadik cég számít javulásra és csupán 21 százalékuk romlásra.
A bizalom gyenge volta tükröződik a beruházási és foglalkoztatási tervekben is. A válaszadók 35 százaléka tervezi idén beruházásainak visszafogását, és csupán 19 százalékuk akarja azokat növelni. Míg a foglalkoztatottak számának emelkedésére már 21 százalék számít, de 24 százalékuk leépítéseket tervez.
