A német gazdaság az élénkülés útján
A 2009 utolsó negyedévit 0,2 százalékkal meghaladó növekedéssel a német gazdaság a kemény tél ellenére jobban teljesített, mint az euró-övezethez tartozó országok többsége. Minimális mértékben korrigálták a múlt évi, a német gazdaság háború utáni történetében példátlan visszaesésre vonatkozó számítást is, 5-ről 4,9 százalékra. Rainer Brüderle szövetségi gazdasági miniszter szerint őt magát is meglepték a Statisztikai Hivatal által a német gazdaság első negyedévi fejlődéséről nyilvánosságra hozott adatok
A német gazdaság teljesítmény-javulása európai összehasonlításban is jónak nevezhető. Franciaország gazdasága csupán 0,1 százalékkal nőtt, az Egyesült Királyság pedig az EU átlagával és a németországival azonos, 0,2 százalékos növekedési ütemet produkált. A németországi fejlődés hajtóerői – ahogyan az várható volt – az export és a gépi beruházások. Kisebb mértékben az állami fogyasztás emelkedése is hozzájárult a teljesítmény bővüléséhez, kiegyenlítve az építési beruházások, a magánfogyasztás és az import növekedés-fékező hatását. A 2010 első háromhavi export (220 milliárd euró) 11,3 százalékkal, ezen belül a márciusi (69,4 milliárd euró) csaknem egy negyedével haladta meg az előző év azonos időszakáét. A behozatal ennél négy-öt százalékponttal mérsékeltebb ütemben emelkedett. Az Európai Unió, s ezen belül euró-övezet országaiba irányuló német szállítások értéke január és március között az átlagnál szerényebb mértékben, 6-7 százalékkal bővült, az euró-zónán kívüli EU-tagállamokba irányuló forgalom viszont az átlagot jóval meghaladó 11,2, a harmadik országokba irányuló pedig még gyorsabban, 17,5 százalékkal emelkedett. Gyors export-bővülés Kínába Az eurónak a dollárral szembeni gyöngülése különösen az Ázsiába irányuló exportnak segít. Míg Németország teljes kivitele tavaly 18 százalékkal visszaesett, a Kínába irányuló szállítások értéke 7 százalékkal emelkedett. 2010 első hónapjaiban még gyorsabb exportbővülést regisztráltak: az Ázsiába irányuló kivitel harmadával, ezen belül a Kínába irányuló mintegy felével növekedett, s csak februárban meghaladta a 4 milliárd eurót. A magyar gazdaságnak a némethez való szoros kötődése folytán legfontosabb partnerországunk gazdaságának élénkülése a hazai első negyedévi teljesítményre, illetve az export alakulására is serkentő hatást gyakorolt. A KSH előzetes adatai szerint az első háromhavi magyar kivitel kb. 16-17 százalékkal haladta meg a múlt év első negyedévit. 2010 első negyedéve egyébként sorrendben már a negyedik volt, amelyben az előző háromhavihoz képest folyamatosan emelkedett a német gazdaság teljesítménye. Mértékadó közgazdászok – feltételezve, hogy az építőipar pótolja az év eleji kemény tél miatt elszenvedett lemaradását – a második negyedévre további 1 százalékos javulást várnak az első háromhavihoz képest, az év egészére vonatkozóan pedig már felvázolják a 2 százalékos gazdasági növekedés lehetőségét. Más kérdés, hogy a korábbi konjunktúra-élénkítő programok kifutása, valamint az euró-övezet országainak kényszerű állami takarékoskodása vélhetően fékező hatást gyakorol majd a gazdasági fejlődés lokomotívjára. A Német Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) továbbra is tartja magát a korábbi derűlátáshoz: az ipari rendelés-állomány elmúlt hónapokban tapasztalt gyors emelkedésében megerősítést lát a pozitív irányú fejlődés folytatódását, sőt felgyorsulását illetően. Ez pedig különösen jó hír a német megrendelők számára dolgozó, s a múlt évi német gazdasági- és exportvisszaesést fájdalmasan megszenvedő magyar exportőröknek, legyen szó akár a járműiparról, akár más ágazatokról Juhász Imre, Berlin