A NATO hajókat és repülőgépeket küld keletre

A NATO hétfőn közölte, hogy további erőket helyez készenlétbe, és több hajót és vadászgépet küld Kelet-Európába, miközben Írország arra figyelmeztetett, hogy a partjainál zajló újabb orosz hadgyakorlatok nem üdvözlendők, tekintettel a Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai támadási szándékával kapcsolatos feszültségekre – írja az AP News.

Az Egyesült Államok vezette katonai szervezet közölte, hogy megerősíti „elrettentő” jelenlétét a Balti-tenger térségében. Dánia egy fregattot küld és F-16-os harci repülőgépeket telepít Litvániába; Spanyolország szintén hadihajókat küld és vadászgépeket küldhet Bulgáriába; Franciaország pedig készen áll csapatokat küldeni Bulgáriába.

Jens Stoltenberg főtitkár szerint a NATO „minden szükséges intézkedést megtesz valamennyi szövetséges védelmére és megvédésére„ Elmondta: A világszervezetek nem fogják a világszervezeteket megmenteni: „Mindig reagálni fogunk a biztonsági környezetünk bármilyen romlására, többek között a kollektív védelem megerősítésével”

A bejelentésre akkor került sor, amikor az Európai Unió külügyminiszterei igyekeztek újból kifejezni eltökéltségüket Ukrajna támogatására, és eloszlatni az orosz agresszióval szembeni fellépés legjobb módját illető megosztottsággal kapcsolatos aggodalmakat.

„Példátlan egységet mutatunk az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, az Egyesült Államokkal való szoros koordinációval”

– mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője, aki a találkozójukat vezeti, Brüsszelben újságíróknak.

Arra a kérdésre, hogy az EU követné-e az amerikai lépést, és elrendelné-e az ukrajnai európai nagykövetségek személyzetének családjainak távozását, Borrell azt mondta: „Mi nem fogjuk ugyanezt tenni”. Elmondta, hogy szívesen meghallgatná Antony Blinken külügyminisztert erről a döntésről.

Nagy-Britannia hétfőn szintén bejelentette, hogy kivonja néhány diplomatáját és eltartottját kijevi nagykövetségéről. A külügyminisztérium közölte, hogy a lépés „válasz az Oroszországból érkező növekvő fenyegetésre”.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko szerint az amerikai döntés elhamarkodott lépés és a túlzott óvatosság jele. Szerinte Oroszország pánikot szít az ukránok és a külföldiek körében, hogy destabilizálja Ukrajnát.

Németország figyelemmel kíséri a fejleményeket, de Annalena Baerbock német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „nem szabad hozzájárulnunk a helyzet további elbizonytalanításához, továbbra is nagyon egyértelműen támogatnunk kell az ukrán kormányt, és mindenekelőtt fenn kell tartanunk az ország stabilitását”.

(Kiemelt képünk illusztráció. Antony Blinken és a NATO külügyminisztereinek tanácskozása Brüsszelben, 2021. március 23-án. Fotó: Amerikai külügyminisztérium | Ron Przysucha)