A magyarországi rasszizmus a téma Európa 600 színházában
Az osztrák rendező, Markus Kupferblum kezdeményezésére péntek este több mint 600 európai színházban olvasták fel azt a levelet, amely abból az alkalomból született, hogy Budapesten Dörner György éppen egy évvel ezelőtt kapta meg megbízatását. Az üzenet hangsúlyozza, hogy az igazgató sok éve nyíltan szélsőjobbos eszméket képvisel. Irányítása alatt az Új Színházban embergyűlölő, uszító darabokat játszanak.
Ez a tabutörés az újonnan kibontakozó rasszizmus jelképe lett Európában. Ám nem csak Magyarországon találnak egyre több követőre az agresszív és emberellenes mozgalmak. Ezért az érintett szakemberek saját hazájukban is tenni akarnak a toleranciáért, sokszínűségért, a gyengébbekkel vállalt szolidaritásért. Színházi munkájukkal meg kívánják haladni mindazt, ami elválasztja az embereket a társadalomban, igyekeznek kíváncsiságot kelteni és érzékennyé tenni mindenkit a társadalmi igazságok iránt. Hiszen minden ember szabadnak és egyenlőnek született – méltóságában és jogaiban – mindannyian ugyanannak a világnak a polgárai.
Der Standard
A Burgtheater intendánsa, és felkérésére hat másik jeles osztrák művész a lap Vendégkommentár c. rovatán keresztül küldött Balog Zoltánnak nyílt levelet, amely azért született, mert aggasztja őket a magyar kormány és a kulturális tárca egy sor intézkedése, főleg a magyar színházi életet illetően.
A csatlakozók közül Elfriede Jelinek Nobel-díjas író rámutat, hogy a magyar színházművészet idáig nagy mértékben hozzájárult az ország jó híréhez, ám ezt a hagyományt most tönkreteszik, mivel rövidlátó módon a kultúrába is beviszik a nacionalizmust. Pedig szegényebbé teszi egy országot, ugyanakkor elősegíti a kisebbségekkel szembeni elnyomást és erőszakot, ha a művészetet politikai célra használják fel, mi több ideológiailag fegyelmezik a művészetet, bármiféle módon cenzúrát alkalmaznak.
A világhírű filmrendező, Michael Haneke kiemeli, hogy a szabad véleménynyilvánítás és a művészet szabadsága nem jobb- vagy baloldal kérdése, hanem emberi jog. Azok az államok, amelyek ezt a jogot nyílt vagy titkos cenzúrával aláássák, megszűnnek demokráciának lenni.
Peter Turrini író szerint a politikának az a dolga, hogy lehetővé tegye a színház működését, egyébként pedig tartsa távol magát ettől a világtól, mert csak a diktatúrák avatkoznak be.
Kathrin Röggla író és performance-előadó sürgeti, hogy az EMMI vizsgálja felül a Nemzeti Színház új igazgatójának politikai alapon történt kinevezését és adjon ismét számottevő támogatást a független színházaknak. Ezen felül bizonyítsa be, hogy a magyar színházi élet az európai kulturális folyamatok élő és élenjáró része, nem pedig egy vélt nacionalista boldogság poros múzeuma.
Aggodalom a magyarországi szabadságért c. cikkében a lap felidézi, hogy a Tolerancia Európai Színházi Napja egy éve éppen azért született meg, mert Dörner György átvette az Új Színház vezetését. Azóta – az Orbán-hű elnöknek hála – a Művészeti Akadémia is tovább sodródott jobbra. Fekete György hitvallása, hogy aki hozzájuk akar tartozni, annak egyértelműen nemzeti beállítottságúnak kell lennie, szeretnie kell az országot és nem árthat külföldről az Akadémia hírének.
Közben drasztikus átszíneződés megy végbe a Nemzeti Színháznál is – írja a lap. Alföldi Róbertet, aki a világra nyitott és nacionalista-ellenes felfogást képvisel, a nyáron Orbán bizalmasa, Vidnyánszky Attila váltja. A bécsi Burgtheater főnöke szerint a politikusok érzik, milyen alapvető hatása van a színháznak. Az igazgató egyben szomszédi kötelezettségnek tartja, hogy kinyilvánítsa szolidaritását a magyar értelmiséggel.
Úgy látja, hogy Magyarországnak, mint kultúrállamnak a tekintélye forog kockán, ezért , és hogy az üzenetet a magyar közösség is megismerhesse – a hetek nyílt levelét a Standarddal egy időben a Népszabadság is megjelenteti.
Markus Kupferblum péntek este a new yorki Bohemian National Hall-ban olvasta fel memorandumát.
A Balog Zoltánnak írt nyílt levélről, illetve Kupferblum üzenetéről beszámol a Kurier is, amely egyébként csak igen ritkán foglalkozik Magyarországgal.
