A magyarok már elkezdték a szavazást
A Rzeczpospolita című jobboldali lengyel lap kiemelt figyelmet szentel a magyar választásoknak. Több írásában részletesen elemezte a kampány eseményeit, előzetes cikkében mérlegelte a választások várható eredményét, és a többi mértékadó lengyel lappal szemben már szombaton beszámolt a határon túl élő magyarok szavazásáról.
Jaroslaw Gizinski, a tudósítás szerzője felteszi a kérdést: befolyással lesz-e a határon kívüli magyar kisebbség szavazása a választások eredményére.
A kettős állampolgárok voksolását az új választási törvény teszi lehetővé, s bár az urnákat Magyarországon csak vasárnap nyitják ki, a magyarok egy része levélben már leadhatta szavazatát – azok, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, de nincs állandó bejelentett lakóhelyük az országban. A látszat ellenére – írja a szerző – nem a hajléktalanokról van szó, hanem a szomszédos országokban élő magyar kisebbség azon tagjairól, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Nekik a most kormányzó Fidesz adta ezt a lehetőséget, rögtön hatalomra kerülése után 2010-ben.
A tudósítás szerint az Európai Unióban a legnagyobb etnikai kisebbséggel jelenleg a magyarok rendelkeznek, hiszen a 10 millió lakosra 2,5 millió határokon kívül élő kisebbség jut, ebből a legtöbben, 1,3 millióan Románia területén élnek.
Az idén januárig magyar útlevélért több mint fél millióan jelentkeztek, noha ez nem mindenütt egyszerű feladat, hiszen pl. a szlovák hatalom nem ismeri el a kettős állampolgárságot (noha ők azt adnak a szlovákoknak), és automatikusan megfosztják a szlovák állampolgárságtól az ottani magyarokat, ha azok magyar útlevélért folyamodtak.
A cikk beszámol arról, hogy az ellenzék azt állítja, a Fidesz saját előnyére erőszakolta ki a kettős állampolgárság elismerését, mert a határokon túli magyarok többsége a jobboldalt támogatja. Ez igaz is, de van is okuk a Fidesz előnyben részesítésére – írja Gizinski. A kormányzópárt ugyanis szélesen propagálja a „nemzet egységét az egész Kárpát-medencében”. Ennek alapján támogatja a kulturális és oktatási intézményeket, a helyi médiát, s nem egyszer egyenesen politikai beavatkozásnak tűnő cselekedetet követ el, pl. Romániában, ahol a helyi magyar kisebbségi párttal való konfliktusa után Budapest egy új, megbízhatóbb csoportosulást kezdeményezett.
A baloldalnak mindig rosszabb volt a kapcsolata a szomszédos országokban élő kisebbségekkel, ez egyrészt a háború utáni történelemből fakadt, amikor a kommunisták a szőnyeg alá söpörték a nemzetiségek problémáit az „internacionalizmus” jegyében, másrészt attól való félelemből, hogy megromlanak a regionális kapcsolatok és Magyarország izolálódik. Erre rakódott még a 2004-es, kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás során elfoglalt álláspontjuk, amikor azt mondták az állampolgároknak, hogy ne menjenek el szavazni.
Nem lehet tudni, hogy a határon túliak által leadott szavazatok mennyire lesznek hatással a választások eredményére, mert úgy tűnik, hogy a Fidesznek elegendően nagy a támogatottsága ahhoz, hogy nyerjen e segítség nélkül is. Ugyanakkor egy nagyon kiegyenlített küzdelemben még pár tízezer szavazat is kiszélesítheti a győzelmet. Úgy becsülik, hogy kb. 50 ezren fognak levélben szavazni, akiknek többsége bizonyosan a Fideszt támogatja. Az országos választási bizottság információi szerint ugyanakkor a beérkező szavazatok nagy része a személyi adatokat érintő formális hibákat tartalmaz, ezért ezek nem lesznek érvényes szavazatok, ezek aránya elérheti a 20 százalékot – írja a Rzeczpospolita.
