A magyarok elvetik az IMF feltételeit

A Gazeta Wyborcza írása a hírrel együtt beszámolt arról, hogy Magyarország 2011 novemberében fordult a valutaalaphoz és az unióhoz a közel 15 milliárd eurós kölcsönért, de a tárgyalásokat megszakította, hogy tavaly év végén a kormány a központi bank függetlenségét korlátozó szabályozást vezetett be, és a megbeszélések csak idén nyáron kezdődhettek újra, amikor ezekből a szabályokból a kormány visszavett néhányat. A legnagyobb példányszámú lengyel napilap felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzet publikációjából kiderül, az IMF a magyar kormánytól a kölcsönért cserébe többek között a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár felemelését, a szociális ellátások megnyirbálását, gyorsabb privatizációt, a bürokrácia redukálását, a bankadó kivezetését várja el.
Ezek a feltételek nagyon nem tetszenek a magyar miniszterelnöknek – írja a cikk.

Idézik Orbán Viktor Facebook bejegyzését, de emlékeztetnek arra is, hogy amióta 2010 tavaszán hatalomra került, számos vitatott reformot vezetett be az országban. Megadóztatta a bankokat, államosította a magán nyugdíjpénztárakat, de politikája nem segített Magyarországnak kikerülni a gazdasági bajokból.
Magyarország bő hat éve gazdasági turbulenciába került, amikor kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök az állam gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva jobbra is, balra is osztogatta a pénzeket. 2008 végén, a krízis hullámában a magyar kormánynak már az IMF-hez, a Világbankhoz és az EU-hoz kellett fordulnia 20 milliárd eurós hitelért, amit meg is kapott, de nem használta fel teljes egészében.

A Gazeta közli, hogy a magyar államadósság elérte a GDP kb. 79 százalékát, ráadásul a bruttó hazai termék a második negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest 1 százalékkal csökkent. A legnagyobb minősítő szervezetek már néhány hónappal ezelőtt Magyarországot a bóvli kategóriába sorolták.

Az onet.pl híre szerint Orbán elvetette annak lehetőségét, hogy országa 15 milliárd eurós kölcsönért forduljon az IMF-hez, s bejelentette, hogy nem lesznek szeptemberben meg a következő tárgyalások. A magyar gazdaság – a miniszterelnök szerint - egyenesbe kerül, s nem kell kiigazítani a 2013-as költségvetést sem. Orbán szerint az IMF feltételei „a magyar társadalmat sújtanák és nem egyeznek meg a magyar nemzet érdekeivel”.

- Nincs mitől félnünk – emeli ki a hírportál a miniszterelnök beszédéből -, a kölcsön csak esetleges biztosítékot jelentett volna az unió válság elmélyülése esetére. Orbán hozzátette, hogy egy alternatív modellt dolgoznak ki a tárgyalással megbízott szakembereknek, amely nem fogja a nép számos csoportjának érdekeit sérteni, s meggyőződése, hogy még ebben az évben létre jöhet a megállapodás az unióval és az IMF-fel.

A tudósítás szerint a magyar miniszterelnök érveivel nem ért egyet a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András, aki úgy véli, hogy ezt a megállapodást minél előbb meg kellene kötni. A nagymértékű eladósodás miatt ugyanis Magyarország „egy esetleges belső válságnak” kiszolgáltatott és a „kormány tervei arra vonatkozólag, hogy az államadósságot a tranzakciós adó bevezetésével csökkentsék, nem biztosak” – idézik Simort a PAP lengyel hírügynökség anyaga alapján.

Ugyancsak terjedelmes beszámolót közöl a tvn24 is, amely teljes egészében ismerteti a Magyar Nemzet által felsorolt állítólagos IMF követelményeket csakúgy, mint Orbán Viktor Facebook üzenetét.

Meglepő módon a lengyel olvasók is azonnal kommentárok özönét zúdították mindegyik internetes hírportálra. A reakciók túlnyomó többsége rendkívül pozitívan értékeli Orbán bejelentését, rengetegen írták: „Bravó, Orbán Viktor!” Sokan egyenesen irigykedtek a magyarokra, hogy ilyen bátor miniszterelnökük van, aki nem fél nemet mondani, s egyesek saját kormányfőjük, Donald Tusk figyelmét arra hívták fel, van mit tanulnia fiatalabb kollégájától.

Érkeztek ugyanakkor elégedetlen kommentárok is. Az egyikben egy középkorú hölgy kifejti, hogy egy nappal a magyar napilap cikke után már kiderült, hogy a kormányhoz hű újság listája átverés, közönséges hazugság. „A probléma nem az tehát, hogy a magyar miniszterelnök nem akar kölcsönt az IMF-től, hanem az, hogy egész Magyarországot és a világot idiótának nézi. Ugyanez volt a helyzet a diplomáciai botrány kapcsán, amikor Azerbajdzsánt nevezte meg bűnösnek. A kérdés tehát az: egy csaló és hazug lehet-e Magyarország miniszterelnöke? Láthatóan igen, ha ennyien imádják!” – írja a magánvélemény.

Terjedelmes elemzést írt a varsói Külügyi Intézet elemzője, Dariusz Kalan a brüsszeli EUobserverben. Szerinte Orbán a Keleti Szél politikájának meghírdetésével klasszikus reálpolitikusként az unióval való együttműködés helyett a nem demokratikus, de gazdag és a befektetésekre nyitott keleti hatalmak felé fordult, amelyek nem támasztanak feltételeket.