A magyar Thyssenek...

A német Krupp-konszern két évszázados történetéről írt összefoglalójában (március 29.) Heltai András beszámol a céggel egyesült másik, Ruhr-vidéki vetélytárs Thyssenek „magyar oldalágáról” is. Megemlíti, hogyan lett egyikükből, Heinrichből, a német acélgyárosból a 20. század elején Rohoncra települve „magyar báró”: Thyssen-Bornemisza.

Mint írja, szép dolog, hogy életművész leszármazottja Washingtonban sem feledkezett meg magyar gyökereiről. Heltai azonban megfeledkezett egy „apróságról”: az Ausztriához került Rohoncon ma is mély hallgatás övezi azt a tömeggyilkosságot, amelynek során a Thyssen-Bornemisza Margit estélyén italozó SS-tisztek a háború utolsó heteiben meggyilkoltak közel kétszáz munkaszolgálatost. „A pokol háziasszonyának” nevezett grófnét, Batthyány Iván feleségét is meggyanúsították, hogy részt vett a vérengzésben, de – miután két koronatanú gyanús gyilkosságok áldozata lett, a rohonciak azóta is hallgatnak e szégyenről – kihallgatásán végül azt állította, férjével végig a bálon tartózkodott.

Unokaöccse, a Magyarországra másfél évtizede repatriált Batthyány Bálint középső fia, az 1973-ban Zürichben született Sándor, aki Sacha Batthyány néven publikál, a svájci Das Magazinban pár éve azt írta: „Mialatt száznyolcvan holttest oszladozott, Margit néni minden évben hajókiránduláson vett részt az Égei-tengeren, Kir Royalt szürcsölgetett Monte Carlóban, és őzekre vadászott Burgenland őszi erdejében. Margit néni élvezte hosszú életét, noha mindent tudott a mészárlásról.” S még azt is hozzátette: nagynénje segítette a bírósági felelősségre vonás elől külföldre szökni a két főbűnöst: a náci párt helyi vezetőjét és a kastély intézőjét, aki egyben a szeretője is volt a férfifaló grófnénak.

A 2004-ben Nobel-díjat kapott osztrák Elfriede Jelinek által a tömeggyilkosságról írt drámát, a Rohoncot (Az öldöklő angyal) 2008-ban Münchenben mutatták be, majd két év múlva Bécsben is, sőt két éve a Trafóban is felolvasták, illetve korábban a Thália Színházban is előadták a német színészek vendégjátéka során.
Szomorú, hogy e Thyssen-Bornemisza lány rosszul csengő neve a magyar arisztokraták igen kisszámú nácibarát tagjai között szerepel, s feltehetőleg a Thyssen család sem szívesen említi őt.

Szentirmay László
Budapest