A külpolitikai szakosztály ukrán vendége
A MÚOSZ Külpolitikai Szakosztályának meghívására az újságíró-szövetség székházába látogatott Mihajlo Junger, Ukrajna budapesti ideiglenes ügyvivője. A beszélgetés elején némi tisztázásra szorult a vizit célja: a háziak általában bizalmasabb háttértájékoztatót várnak – és rendszerint kapnak is – a vendégeiktől, az ukrán diplomata viszont egyfajta sajtóértekezletre készült, remélve a legnagyobb nyilvánosságot. Az elképzelések összefésülése után már gördülékenyebben folyt a beszélgetés, a nagykövetség – magyarul kitűnően tudó – vezetője később élt a némelyik kérdésre adott válaszának bizalmas kezelésére vonatkozó óhajjal is.
– A Donyec-medencei orosz agresszió nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára veszélyt jelent – emelte ki Mihajlo Junger, aki szerint a helyzetre európai uniós vagy ENSZ-békefenntartók jelenthetik a megoldást. Ukrajnának fegyverek is kellenének, közölte az ügyvivő, mert szerinte a Majdan tüntetéseibe 2014-ben belebukott (moszkvai vélemény szerint puccsal megbuktatott – a szerk.) Viktor Janukovics elnöksége alatt az oroszbarát miniszter és egyes tábornokok tönkretették a hadsereget. Junger jelezte, hogy a békefenntartók ötletét a német külügyminiszter szerint meg fogják vizsgálni, és „Magyarországon sokszor hallani, hogy Németország a példakép”.
A budapesti ukrán ügyvivő már azért is köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy nem emelt vétót az oroszokat sújtó szankciók esetleges folytatása ellen. Budapest a vétó elmaradásával „a lényeget tekintve velünk van” – vélekedett. Azért azt megjegyezte, hogy magyar részről „sajátos” nyilatkozatok hangzanak el, és rámutatott, hogy bár 2001-es adatok szerint nagyjából 150 ezer magyar él Ukrajnában, míg lengyelből 400 ezer, Varsó mégis a keményebb oroszellenes fellépés fő hangadója. Budapestről viszont a kárpátaljai magyarok védelmére hivatkozva hallani kijelentéseket az ukrán határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, amelyekre Kijevben is odafigyelnek.
Junger cáfolni igyekezet, hogy a tavaly februári kijevi fordulat után az orosz és általában a kisebbségi nyelvek – közöttük a magyar – radikális korlátozása, gyakorlatilag a hivatalos használatuk betiltására vonatkozó javaslat lett volna az oka az orosz nyelvű lakosság elszakadási törekvéseinek a Krímtől a Donyec-medencéig. A kelet-ukrajnai felkelőket következetesen terroristáknak nevezte (az utóbbiak és Moszkva viszont számos kijevi politikust és Rada-képviselőt, az ukrán fegyveres erőket, elsősorban a félkatonai alakulatokat fasisztázzák le rendszeresen). S történik mindez az összeomlás határán ingadozó ukrán gazdaság, a második minszki tűzszüneti megállapodás veszélyes billegései ismeretében...
A másfél órás találkozó, jóllehet az előre beadott kérdések egy részére időhiány miatt ki sem tudtak térni, két szempontból is feltétlenül hasznosnak bizonyult: egyrészt a külpolitikai újságíróknak számos résztémában érdemi tájékoztatást sikerült szerezniük, másrészt megerősödött a meggyőződésük: találkozót kell kérniük Szergejev orosz nagykövettől is, hogy a másik félnek ugyanezekről a kérdésekről vallott álláspontját ugyancsak megismerjék. A szervezés elkezdődött...
