Atomháborúval riogatnak az ukránok

Az orosz népesség elsöprő többsége támogatja Putyin Ukrajna elleni háborúját, sőt, tovább is mennének Európa felé, de még egy termonukleáris háború elindításában is az elnök mögött állnának - derül ki a lapunk által is ismertetett, az ukrán Active Group által közölt közvélemény-kutatásból. A 168.hu korábban felvetette: ha a felmérés valós, úgy a nyugati országok által bevezetett szankciók nem fogják elérni céljukat, sőt, az orosz elnök, ilyen társadalmi támogatottság esetén reálisan eljátszat az atomfegyverek bevetésének gondolatával.

Az Active Group azt állította: telefonon keresték meg a kutatásban résztvevőket. Ha teljes mértékben igaznak is fogadjuk el az eredményt, nem árt szem előtt tartani: Oroszországban ma akár 15 év börtönt is kaphat az, aki megkérdőjelezi a hivatalos álláspontot, és esetleg háborúnak nevezi azt, ami Ukrajnában zajlik. Így felvethető – bár erősen spekuláció –, hogy a megkérdezettek egy része inkább rendőrségi szondázásnak gondolja a megkeresést, nem közvéleménykutatásnak, tehát semmiképp nem mer szembe helyezkedni a hatalom álláspontjával.

A kérdés azonban az: mennyire lehet valósnak, hitelesnek tekinteni az kutatást?

Elküldtük az eredeti anyagot Hann Endrének, a Medián közvélemény-kutató vezetőjének: szakmai szemmel hitelesnek, érvényesnek tűnik-e a szöveg, vagy az ukrán fezinformáció egyik gyöngyszemébe botlottunk?

„Az Active Group honlapja alapján komolyan vehető vállalkozás, angol nyelven is ismertetik a céget is, a kutatási eredményt is, a módszertani leírás is szakszerű.

Talán csak az rontja egy kicsit a megítélésüket, hogy tizedszázalékos pontossággal közlik a válaszmegoszlásokat, amire én azt szoktam mondani, hogy aki ilyet tesz, az más, nagyobb disznóságokra is képes.

A mintavételen alapuló kutatások eredményei valószínűségi becslések, a mintanagyságtól függően 2-3 százalékos vagy nagyobb hibahatárral. Magyarán például egy 86 százalékos eredmény csak egy tartományon, konkrétan mondjuk 84-88 százalékon belül igaz. De ilyet azért mások is el szoktak követni, csak nem igazán professzionális” – véli Hann Endre.

A szakember szerint tartalmilag megkérdőjelezhető, hogy a kutatás adottnak veszi, hogy Ukrajnában nácik, nácizmus van, és az orosz cél a nácítlanítás.

„Indokolt lett volna egy-két kérdés erről is, tehát hogy a válaszadó tudomása szerint vannak-e nácik Ukrajnában, mekkora súlya van a nácizmusnak Ukrajnában, és hogy mit értenek a megkérdezettek ezen. Nyilván lettek volna olyanok, akik azt mondják, hogy nem, nincsenek, és ez nem probléma. Ez utóbbiaknak nem kellett volna feltenni a további kérdéseket, amelyek evidenciaként kezelik a náci problematikát"

– tette hozzá.

Hann Endre véleménye szerint az alapkérdés az, hogy kinek az érdekét szolgálja ez a kutatás, van-e mögötte valamilyen jól azonosítható ukrán propagandacél.

„Sajnos a mi világunkban, amikor már a fake news-t is hamisítják,  ez nehezen megállapítható, és még nehezebben igazolható. Ahhoz, hogy a kutatás eredményeit validálni, tehát a valósággal szembesítve hitelesíteni tudjuk, benne kellene élni az orosz valóságban, alapos és differenciált ismeretekkel kellene rendelkeznünk az orosz közhangulatról.”

A szakember azonban erősen kételkedik a kutatási eredményekben amiatt is, mert nehezen feltételezhető, hogy a jelenlegi, radikálisan kontrollált és minden kritikát elfojtó oroszországi nyilvánosságban megfelelő lenne a légkör az őszinte véleménynyilvánításra.

Hann tehát azt nem mondta ki, hogy egyértelműen hamis a kutatás, de azt igen, hogy szakmai szemmel több minden szól a valótlansága, mint a hitelessége mellett.

(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: EyePress News / EyePress via AFP)