A jövő uniója

Jérémy Ghez, a Párizsi Geopolitikai Központ közgazdászprofesszora nem tart túlzottan az Európai Unió szétesésétől.

– Természetesen van ilyen kockázat is, de nem becsülném túl – mondja a 168 Órának. – Az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolata sosem volt felhőtlen. A szigetországnak addig volt jó az EU-tagság, amíg az nem járt különösebb áldozatokkal. Az előnyöket élvezte: a szabad piac jót tett a gazdaságának, s a térség pénzügyi központjaként is jól járt. De állandóan kereste a fogást az európai szövetségen – meg is találta mindig. Nemegyszer még az EU létjogosultságát is megkérdőjelezték a britek.

A Közgazdászok a Brexitért egyesülés alapító közgazdásza, Patrick Minford szerint sem működött a britek és az unió kapcsolata, és az Európai Uniónak változtatnia kell: nem viselkedhet nemzetek felett álló szuperállamként.

– Ráadásul rugalmatlan szuperállamként: rigorózus szabályokat kényszerít rá az euróövezetre. Az Európai Unió kereskedelmi egyezményként indult, annak is kellett volna maradnia. A nyolcvanas években, amikor az EU vezetése még tartotta ehhez magát, biztosan nem így döntött volna a britek többsége. Ha most a brüsszeli vezetés nem látja be a hibáit, az EU szétesik – prognosztizál Minford.

Ghez másként látja: a Brexittel Európa új esélyt kapott, és itt a lehetőség annak zavartalan újragondolására, a jövőben milyen legyen a közös Európa. Ghez szerint ezt a kérdést mindeddig fel sem lehetett vetni, mert az unió egyik kulcsszereplője kizárólag a számára anyagilag is hasznos témákat volt hajlandó megvitatni.

Scott Sumner, a washingtoni George Mason Egyetem pénzügy-politikai intézetének, a Mercatus Központnak a programigazgatója úgy véli: a Brexit legnagyobb veszélye a dominóhatás lehet.

– Nem állítom, hogy majd sorra kiírják a népszavazást más országok is, de akár ez is előfordulhat. Márpedig akkor a déli államok stabilitása is veszélybe kerülhet: akár a görög válságot is újraindíthatja egy európai kilépési népszavazás-sorozat. Persze az Európai Központi Bank pénzügyi támogatással segíthet az újabb görög válság megelőzésében.

A nemzetközi politikai kockázatelemző intézet, az Eurasia Group alapító elnöke, Ian Bremmer arról beszélt a 168 Órának, hogy a görög válságot mélyítheti a Brexit. Ő is úgy látja: a jövőben egyre több uniós tagállam szavaztathat majd a kilépésről. A sort valószínűleg Hollandia folytatja.

– Mindez nem jelenti azt, hogy teljesen feloszlik az európai szövetség. De a jövő uniója jóval kisebb és nemzetközi téren jelentéktelenebb lesz – teszi hozzá Bremmer.

Nagy-Britannia szétesését Jérémy Ghez sokkal valószínűbbnek tartja, mint az Európai Unióét. Ugyanis már most egyértelmű: a skót nacionalisták mindent elkövetnek egy újabb függetlenségi népszavazás érdekében. Legutóbb két éve voksoltak a skótok – akkor a bennmaradás mellett. Most Ghez szerint más lehet az eredmény. Ha pedig a skótok kiválnak Nagy-Britanniából, az EU-tagság kérdését is felülbírálják majd.

John Van Reenen, a London School of Economics közgazdászprofesszora megjegyzi: a skótok

kiválásaelsősorban a következő brit kormány Európa-politikáján múlik. Jó eséllyel elegendő a skótoknak, ha az új miniszterelnök a norvégokéhoz hasonló megállapodást köt: szerződéses kültagként folytatnák, és maradna a közös piac. Ebben az esetben nem várható népszavazás a skót függetlenedésről.

Patrick Minford úgy véli: az egyre népszerűbb skót konzervatívok nem akarnak újabb referendumot.

– Skócia nem engedheti meg magának a kiválást. Már az első nap tíz-tizenöt százalékot zuhanna a gazdaságuk teljesítménye – fogalmaz Minford.

Mindenesetre az Európai Uniónak döntenie kell: továbbra is megkísérli a tagállamok uniformizálását, vagy rugalmasabb hozzáállásra vált. Scott Sumner ez utóbbiban bízik.

Ian Bremmer pedig azt mondja: nemcsak a britek és Európa viszonyát írhatja újra, de a nemzetközi kapcsolatrendszereket is átrendezheti a kilépés. Európa és Amerika együttműködése is módosulhat.

– Úgy nevezném ezt a mai, történelmi kort: a kreatív geopolitikai pusztítás kora. Mindent át kell gondolnunk az elejétől, a politikai és a pénzügyi rendszereket is.

John Van Reenen ennek kapcsán úgy summáz: a Brexit Nagy-Britannia legrosszabb gazdaságpolitikai döntése a második világháború óta.

Ghez derűlátóbb:
– Valóban van egy kis tőzsdepiaci pánik, de nem gondolom, hogy a brit kilépéssel eljött volna a világvége. Még csak azt sem hiszem, hogy hosszú távon súlyosak lennének a gazdasági következmények. A Brexit épphogy lezárhat egy hosszan elhúzódó krízist, ha a bennmaradt 27 tagállam élni tud a lehetőséggel. Ha nem, annak tényleg politikai feszültségekkel teli szétválás lehet a vége.

Abban egyetértenek a lapunk által megkérdezett szakértők, hogy Vlagyimir Putyinnak a Brexit maga a

megvalósult álom. Hiszen az európai egységet gyengíti a britek kilépése, ami viszont kedvez az orosz politikának.