A jóléti állam ára

Hogy Svédországban a munkapiacon aktív polgárok sokat fizetnek a közösbe, jól ismert tény – a svédek kétségtelenül legnagyobb rendszeres kiadása, az adó.

Mint a legtöbb felelős politikus, az Institutet för Privatekonomi közgazdásza, Maria Ahrengart is az átláthatóság híve e tekintetben, s úgy véli, hogy a befizetett adók útjának, illetve a különböző társadalmi szolgáltatások költségeinek megismerése-megismertetése, a legrövidebb út annak megértetéséhez, mibe is kerül valójában az a bizonyos általános társadalmi jólét.


A befizetett adónk legnagyobb része a jövedelmünknek, a saját-, és – a svéd társadalom egyik tartópillérének, a szolidaritás elvének értelmében – mások életének inaktiv időszakára kiterjedő újraelosztása.

2011-ben összesen 1556 milliárd adókorona ment a jóléti kiadások fedezésére. Ez a pénz szolgál, egyebek mellett, a nyugdíjak folyósításának és a fogorvoslás dotációjának, a kórházak, az idősgondozás és a közoktatás költségeinek fedézésre. Ez, a saját nyugdíjat részben megalapozó önjárulék mellett, a legnagyobb posztot jelentő adótétel.

Svédországban a települések szabják meg, vetik ki a személyi jövedelem adót (aránya 28-31%) és a polgárok által befizetett pénzt ők osztják el újra. (Az állam bevételeinek fő forrása az értékforgalmi adó, a vámok, díjak, stb.)

A szóban forgó jelentés szerint, ennek átlagos összege 2011-ben, havonta és személyenként 6100 korona volt. A második jelentős adótétel a nyugdíjakra szánt 4300 korona, a betegbiztosításhoz irányított 3380 korona és az államkasszának szánt 3360 korona. Átlagosan havi 60 koronát fizettünk temetési adó gyanánt (ennek rendszeres fizetése is, szolidáris alapon, minden állampolgárnak kötelessége). Az ország útjainak és infrastruktúrájának fenntartása havonta 200 koronájába kerül minden adózónak.

Az ország Európai Uniós tagsága is, természetesen, az adófizetők zsebét terheli. Ez 140 koronát jelent havonta mindnyájunknak.

Forrás: