A feszült légkörben a legkisebb rezdülések is pánikszerű hatással jártak
Hónapok óta árgus szemekkel figyeli a világ az olaj világpiaci árának alakulását. Az emelkedés üteme és mértéke mindenkit megdöbbentett, szinte hisztérikusak voltak a reakciók. A feszült légkörben a legkisebb rezdülések is pánikszerű hatással jártak és szinte minden a drágulást erősítette. A kedélyek most - legalábbis átmenetileg - lenyugodni látszanak, az olajár pedig kisebb korrekciókkal araszol lefelé.
Majdnem háromhavi mélypontra jutott az olaj ára azzal, hogy egy nap alatt ismét csaknem négy dollárt esett a New York-i árupiacon. A tegnapi nap folyamán 120 dollár alatt is járt az árfolyam. Csak emlékeztetőül, két hónappal ezelőtt még a 150 dollárt ostromolta a barrelenkénti jegyzés.
A most már tendenciának nevezhető visszaesés azt jelzi, hogy a piac megnyugodni látszik és hosszú idő után ismét a valós kereslet-kínálati viszonyok hatása kezd majd lassacskán érvényesülni. Szakértők kezdettől fogva mondják, hogy nincs piaci alapja annak, hogy az ár másfél év alatt csaknem háromszorosára emelkedett. A feltörekvő gazdaságok növekvő igénye valóban a fogyasztás növekedésével jár, ennek mértéke viszont korántsem indokol ekkora drágulást.
Az óriási drágulást a világgazdasági aggodalmak, a jelzálogpiaci válság, a gyenge dollár és az amerikai gazdaság megtorpanása miatti hisztérikus reakciók és az azokat kihasználó spekulációk okozták. Az ingatlanokból és a tőzsdékről menekülő befektetői pénzek az olajiparba vándoroltak, felfelé nyomva az energiahordozók árát, ezzel erősítették a gazdasági recessziótól való félelmeket, ami további befektetőket kényszerített portfóliójuk átalakítására. Egyre többen látták az olajban a biztos haszon mentőövét, ami megállíthatatlannak tűnő árspirált idézett elő. A hisztériát fokozták a drágulásban érdekeltek 300 dolláros árat vízionáló jóslatai is.
Azzal persze mindenki tisztában volt, hogy ez a folyamat nem tarthat örökké. A fordulópontot az jelentette, amikor a magas benzinár miatt világszerte egy kicsit csökkenni kezdett a fogyasztás. Világossá vált ugyanis, hogy az ellátás elegendő és az emelkedő termelés mellett a kereslet némileg csökken. Ekkor látta úgy a nem stratégiai befektetők számottevő része, hogy az ár most lefelé fog mozogni és ideje kivenni a hasznot. Ezt nem pánikszerűen, hanem fokozatosan teszik, mivel más befektetési területek sem túl kecsegtetőek.
A hónapok óta tartó sokknak tehát egyelőre vége, és az elemzők többsége szerint rövidtávon árcsökkenés várható. Ez nem jelenti viszont azt, hogy hosszabb távon ne emelkedjen az eddigi csúcsszintnél is magasabbra az ár. Ha a fogyasztás jelentősen emelkedni kezd, vagy ha a dollár drasztikus gyengülésnek indul, újabb árrally következhet. Egy biztos: a viszonylag olcsó hagyományos energiahordozók korának egyszer s mindenkorra vége.
