A döbbent britek magyarországi vérdíjakról cikkeznek

„Magyarországot kísérti a kínzó múltja” alcímmel jelent meg a The Economist budapesti tudósítása.

Csatáry László, a ma 97 éves, egykori rendőr áll annak a viharnak a közepén, amely megérinti Magyarország múltját, jelenét és jövőjét. A háborús bűnök gyanúja miatt jelenleg házi őrizetben lévő Csatáry ártatlannak vallja magát. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a náci háborús bűnös megtalálásához a The Sun c. angol bulvárlap oknyomozó újságírói kellettek, mert ugyan a magyar ügyészség tavaly szeptemberben megkapta Ephraim Zurofftól, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal központ vezetőjétől Csatáry fellelhetőségét, a magyar hatóságoknak kilenc hónap alatt sem sikerült megtalálniuk.) A most megkezdett, ugyancsak megkésett nyomozás még inkább megosztja a múltja miatt már amúgy is megosztott országot, tájékoztatja olvasóit a The Economist, majd így folytatja:

Tiltakozó fiatalok flashmobot szerveztek Csatáry háza elé és horogkeresztes matricákat ragasztottak a náci bűnös lakásának ajtajára. A rendőrség vizsgálódik annak a szélsőjobboldali portálnak az ügyében, amelyik 100 ezer forintos vérdíjat ajánlott fel azoknak, akik a Csatáry háza előtti flashmobot szervező diákokról felvilágosítást tudnak adni. A weboldal felhívása a fenyegetések hullámát és komoly félelmet váltott ki.

Miközben a szélsőjobb parádézik, a zsidók egyre rosszabbul érzik magukat az országban. A hangulat a rendszerváltozás óta nem volt ilyen rossz – állítja néhány zsidó vezető. A magyarországi légkör illusztrálására a The Economist tájékoztatja olvasóit a Jobbikos képviselő áprilisi parlamenti felszólalásáról, melyben a tiszaeszlári vérvádat hozta fel, s az újságíró megemlíti a Holokauszt-emlékmű meggyalázását és a háború alatt, a zsidók ezreit mentő Raoul Wallenberg szobrára akasztott disznólábakat is.

Orbán Viktor – a lap szerint – azonnal és erőteljesen elítélte az antiszemita incidenseket, és védelméről biztosította a zsidó közösséget. (Nem tudjuk, hogy a Magyarországon élők is azonnalinak és kellően erőteljesnek érezték-e a miniszterelnök elítélő szavait...?)

Végül, a lap említést tesz Hitler szövetségesének, Horthy Miklósnak a reneszánszáról, Kövér László esetéről a nyilas író, Nyirő József hamvaival, ami után Izraelben nem kívánatos személynek nyilvánították és visszavonták a Wallenberg évfordulóra neki küldött meghívót. „A kormány minden alkalmat megragad Horthy rehabilitációjára – idézi a The Economist Ungváry Krisztián történészt –, miközben az antifasiszta írókról és költőkről nem emlékeznek meg.

Sajnos, a Financial Times tudósítása sem nevezhető szívderítőnek. A „Magyarország-IMF: még mindig nincs megállapodás” címmel megjelent írását egy Bob Dylan szám szövegével kezdi a szerző, Kester Eddy. „Ha nem tudsz jó híreket hozni, ne hozz semmilyent”, s úgy tűnik, ezt a vonalat követi az EU-IMF a Magyarországgal folytatott megbeszélésekkel kapcsolatban. A tárgyaló küldöttség feltűnő csendben távozott. Orbán Viktor az általa „biztonsági hálónak” nevezett, 15 milliárd eurós hitellel szeretné megtámogatni Magyarország kínlódó gazdaságát, annak ellenére, hogy magabiztosan állítják, ha nincs is minden sínen, azért a dolgok megoldhatóak.

Varga Mihály, a magyar delegáció vezetője, ígéretesnek nevezte a megbeszélést, attól függetlenül, hogy vannak nézetkülönbségek. Az IMF álláspontja szerint a magyarországi növekedés beindításához nélkülözhetetlen a – most súlyos adókkal sújtott – bankszektor jövedelmezőségének visszaállítása, amivel a magyar fél nem ért egyet. Az új tranzakciós adó és a költségvetési tervek miatti viták ellenére, ősz vége felé létrejöhet a megállapodás, Varga állítása szerint.

Külön vitás pont a jegybankra kivetett tranzakciós adó, amely nem csupán az uniós jogszabályokba ütközik és sérti a bank függetlenségét, de egyben pénzügyi nonszensz is, amely nem hoz bevételeket az állam számára. „Nincs engedmény ebben a kérdésben – nyilatkozta Varga –, a teher megosztásból a pénzügyi szektornak is ki kell vennie a részét.

Ám, ami a médiában csupán udvarias nézetkülönbségnek tűnik, az felettébb más volt a tárgyalóteremben – állítják bennfentesek. Az Orbánnal zajlott megbeszélés távol állt a kellemes csevegéstől. Bármi legyen is az igazság, az EU-IMF csapat csendes távozását a piac alig vette észre, az euró a szerdai 288-as árfolyamról csak 284 forintra változott.

Vajon őszre tényleg lesz megállapodás, ahogy Varga reméli? – kérdeztük Samu Jánost, a budapesti Concorde Securities közgazdászát. „Ameddig az időhúzás költsége megéri a kormánynak, addig továbbra is folytatják a játékot. Ha akartak volna megállapodást, már februárban megtehették volna" – teszi hozzá.

A kormány nem hajlandó elfogadni azt, amit az IMF akar; nevezetesen, a felső középosztály és a módosabbak megnövelt adóztatását, s ez akadályozhatja a megállapodást. Mivel a piac sem gyakorol kellő nyomást, a folyamatok még jobban le fognak lassulni.

Dylan megfogalmazásával élve; Magyarországon „biztos lehetsz benne, hogy a vonat lassan gördül be” – zárja összefoglalóját a Financial Times újságírója.

Ollózta: Markó Beáta

További Nagy-Britanniához fűződő írásokat olvashat az