A Budapesti kaland itáliai újjászületése
Közismert, hogy a két világháború között igen szoros kapcsolatok voltak Magyarország és Olaszország között és nemcsak a politika terén. A legenda szerint maga Benito Mussolini 1922. október 26-án, a Marcia su Roma előestéjén a milánói Manzoni színházban Molnár Ferenc A hattyú című darabját nézte meg….Tény, hogy számos magyar író, Molnár, Zilahy, Márai, igen népszerű volt akkoriban Itáliában. 1932-ben pedig megjelent egy itthon is nagy port felvert könyv, Körmendi Ferenc Budapesti kaland című regénye, amely élő cáfolata volt a korszak „fehér telefonos” sztereotípiáinak. A könyv most ismét megjelent az olasz Bompiani kiadónál, Giorgio Pressburger előszavával.
Mi is az a „fehér telefonos” film? Olyan habkönnyű vígjáték, amelyben rendszerint gyárigazgató, földbirtokos, mágnás inkognitóban beleszeret egy szegény lányba, és „sok-sok” viszontagság után egymáséi lesznek, mert nem a vagyoni-társadalmi különbségek számítanak nekik, hanem a szerelem. Gondoljunk csak olyan klasszikusokra, mint a Meseautó, vagy a Maga lesz a férjem. Olaszországban éppen magyar mintára kezdett hódítani ez a divat, a helyszín nem egyszer Budapest volt, leggyakrabban Vittorio de Sica és Amedeo Nazzari játszották azokat a gáláns urakat, akiket a magyar filmekben Jávor Pál és Ráday Imre személyesítettek meg. Az olaszoknak is megvolt a maguk Karády Katalinja, Alida Valli személyében. Előfordult, hogy magát a témát magyar filmekből és a pesti színházakban futó bulvárdarabokból „orozták el". 1938-ban például elkészült a Havi ezer líra, amelyben egy olasz mérnök Budapestre megy, hogy a hamarosan beinduló magyar televíziónak dolgozzon. (Lásd még havi kétszáz pengő fix).
Bár némely film ma is igen szórakoztató (többnyire a komikus mellékszereplők miatt, itt Kabos Gyula, ott Paolo Stoppa), ezek igen távol álltak a valóságtól. Körmendi könyve, amely 2006-ban Magyarországon is újra megjelent, e hamis mítoszt rombolta le, azzal, hogy négy egykori gimnáziumi jó barát találkozásán és életútján keresztül mutatja be az első világháború után magyar középosztály lezüllését, depresszióját, elszegényedését, az elfojtott gyűlöletek és előítéletek felszínre bukkanását, a szélsőjobb, az antiszemitizmus felé való sodródását.
Molnár Ferencet ma is nagy becsben tartják Olaszországban, A Pál utcai fiúk ugyanúgy kötelező olvasmány, mint Edmondo De Amicis diákregénye, a Szív. Márai Sándor és Zilahy Lajos könyvei akkor is olvasókra találtak, amikor nálunk nem jelenthettek meg.De Sica 1968-ban Zilahy Két fogoly című regénye nyomán készítette el a Napraforgók című filmjét Marcello Mastroiannival és Sophia Lorennel a főszerepekben. Most talán az 1972-ben Amerikában elhunyt Körmendi is segít végleg helyére tenni az olasz köztudatban a Horthy-korszak Magyarországát.
