A börtönből üzen a volt kormányfő
Nosztalgiázik és kedvenc napilapjába ír publicisztikákat a korrupció miatt két év szabadságvesztésre ítélt Adrian Năstase volt román kormányfő. A szociáldemokrata politikus jelenleg másodmagával lakja be celláját a jilavai fegyházban, ahol a kommunizmus idején politikai foglyok ezrei pusztultak el a kegyetlen kínzások és pokoli körülmények közepette.
Nehezen képes tartani a frontot a sajtó fokozott érdeklődésével a Bukarest közelében működő Jilava büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága azóta, hogy az igazságszolgáltatás igazi VIP-típusú fogvatartottat bízott a gondjaira - írja az erdélyi
Krónika.Márpedig Adrian Năstase exminiszterelnök (2000–2004), a bukaresti képviselőház volt elnöke, Románia egykori külügyminisztere vitathatatlanul rendkívüli fogolynak számít a jilavai börtön történetében.
A szociáldemokrata politikus közel két hónapja vált a börtön lakójává. Románia egykor legbefolyásosabb emberét június 20-án ítélte jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre korrupció miatt a bukaresti legfelsőbb bíróság, miután végérvényesen bizonyítást nyert, hogy a 2004-es államfőválasztás előtt ő kezdeményezte azt a konferenciát, amelyet az építkezési felügyelet szervezett meg, és amelynek résztvevőivel jelentős részvételi díjat fizettettek.
A volt kormányfő a hét elején, ötven nappal a bebörtönzése után új bejegyzést posztolt személyes blogján, ezzel egy időben pedig publicisztikával rukkolt elő a Jurnalul Naţional című napilapban, amelynek hasábjain korábban állandó véleményrovatot vezetett. „Most, hogy mindenféle ellenségeskedés nélkül elfoglaltam a helyemet a számomra fenntartott, négy négyzetméteres börtöncellában, elsősorban magamnak kívánom bebizonyítani, hogy nem érik el céljukat mindazok, akik el akartak távolítani a társadalomból. A szabadság ugyanis belső, gondolatokon és érzelmeken alapuló dolog” – üzeni a külvilágnak Nietzschétől és Orwelltől kölcsönzött idézetekkel fűszerezett írásaiban Adrian Năstase.
Akinek ma sem fér a fejébe, kinek használt „jelképes értékű” elítélése, ugyanakkor nyolc évvel ezelőtti államfőjelölti programja téziseiből csemegézve, nosztalgiázva elmereng a költői kérdés fölött: mi lett volna, ha annak idején ő és nem Traian Băsescu jelenlegi elnök nyeri meg a legfőbb közjogi méltóságért folytatott küzdelmet.
