A bohózat újabb felvonása

A Blatter körüli, másfél évtizede tartó, mindeddig büntetlenül megúszott botránysorozat legújabb felvonását akár kézlegyintéssel is elintézhetnénk. Mindössze nyomorult kétmillió svájci frankról van szó, amit Blatter fizetett ki állítólag „tanácsadásért” Platininak. Mi ez azokhoz a százmilliókhoz és milliárdokhoz képest, amelyekkel a FIFA-vezetők dobálóztak – már Blatter előtt is – évtizedek óta egymás javára, a sportág és a közönség kárára? De mert, mint cseppben a tenger, ebben a kis történetben is benne van az a romlottság, amely jellemzi már a korábbi elnök, João Havelange óta (ő 24 évig volt FIFA-elnök) Blatter jelenéig (aki 15 éve áll a szövetség élén) a világ legnagyobb sportszervezetének vezetőit, érdemes röviden felidézni a részleteket.

Blatter és Platini egybehangzó állítása szerint a francia sportfunkcionárius 1999 és 2002 közötti tanácsadói tevékenysége okán kapta a kétmilliót. De miért csak kilenc évvel később fizették ki a járandóságot? – kérdezi az ügyészség. Blatter azt mondja, adminisztrációs ügy, ő ezzel nem foglalkozott, ami hihetőnek is tűnik. Az ügyészség azonban elé tette a Platininak szóló kétmilliós átutalási meghatalmazást, amelyet ő írt alá 2011-ben. Vagyis: nem foglalkozott vele, csak aláírta?

De még különösebben okolja az időeltolódást Platini. Azt mondja: elfelejtette, hogy a FIFA kétmillió svájci frankkal tartozik neki, s csak kilenc év után jutott eszébe.

Az ügyészség és az etikai bizottság azonban sokkal valószínűbbnek tartja, hogy Blatter a kétmillióval vásárolta meg Platini támogatását a 2011-es FIFA-elnökválasztásra. Platini ekkor már UEFA-elnök volt, és – mint később a szavazási eredményből kiderült – sikerrel befolyásolta az európai szövetségek vezetőit Blatter támogatása érdekében.

Arról, hogy az ügy miért és miért most került az etikai bizottság elé, csak találgatni lehet. Sajtóvélemények szerint az ügy hátterében Blatter áll. Ő közölte az államügyészséggel a kétmilliós fizetést. Tudta ugyan, hogy ez őt is hátrányosan érinti, de joggal gondolhatta, hogy érve, miszerint ő „adminisztrációs ügyekkel nem foglalkozok”, hatni fog. Elfogadható magyarázatnak tűnik, hogy elsősorban Platininak akart ártani. Ő volt ugyanis – korábbi együttműködésük ellenére – az utóbbi években Blatter legélesebb bírálója s egyben esélyes utóda a február 26-i elnökválasztáson. Számítása bejött, a felfüggesztés óta Platini esélyei nullára zsugorodtak.

Meglepetésnek számít, hogy Blatter és Platini felfüggesztését a FIFA Etikai Bizottsága rendelte el. Ennek tagjait Blatter jelöli, elnökét és alelnökét ő nevezi ki. Így hagyományosan az elnök kiszolgáló szervének számít. Mostani elnöke, Joachim Eckert korábban neves államügyész és bíró volt Németországban. Szakterülete a gazdasági korrupció. Két hónappal nyugdíjba menetele után Blatter meghívta Zürichbe, és a sajtóhírek szerint félórás tárgyalás után kinevezte a FIFA Eb-elnökének.

Eckert első dolga volt, hogy a bizottságon belül kamarát alakított a szervezet gyanús ügyeinek kivizsgálására. Elnökéül Michael Gracia amerikai ügyvédet nevezte ki, aki a FIFA sokat vitatott, a 2018-as, Oroszországnak és a 2020-as vb Katarnak adott rendezési jog kérdésének átnézésével kezdte munkáját. Ennek eredményét az úgynevezett Garcia-jelentésben összegezte, amelyet Eckert nem tette közzé, mert az anyag „a FIFA-t jogilag különösen nehéz helyzetbe hozná”. Csak azt közölte, hogy „a korrupció ügyében Oroszországot és Katart nem terheli felelősség”. Garcia ezt nem fogadta el, és 2014 decemberében lemondott.

Feltehetően a „Garcia-jelentés” kiszivárogtatott tartalma késztette az Egyesült Államok jogszolgáltatását a FIFA korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálására. Az új igazságügy-miniszter, Loretta Lynch kezdeményezésére a svájci államügyészség is vizsgálatot indított. Az eredmény: május 29-én letartóztatták a Blatter ötödik újraválasztására Zürichben összegyűlt FIFA-vezetőség hét tagját, köztük két alelnököt. Közülük a nem svájci állampolgárokat washingtoni kérésre sorban adják át az amerikai jogszolgáltatásnak, amely bíróság elé állítja őket.

Blatter felfüggesztésével vezető nélkül maradt a FIFA. Főtitkárát, a francia Jérőme Valcke-ot korrupció miatt már korábban eltávolították posztjáról. A dél-koreai elnökségi tagot, Mong Joon Chungot pedig, aki szintén pályázott az elnöki posztra, hat évre eltiltották minden, a labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. Így aztán átmenetileg a kameruni Issa Hayatou, Blatter első számú helyettese vezeti az intézményt. Az ő múltja, sőt a jelene sem tiszta. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnöke azért távolította el az IOC elnökségéből, mert kenőpénzt fogadott el az ISL nevű, sportesemények közvetítésének jogával kereskedő vállalattól. Blattert ez nem zavarta. Megtette első helyettesének. Most hasonló vád merült fel Hayatou ellen. Ezúttal állítólag Katartól hagyta lefizetni magát.

Mindez azt is jelenti, hogy Blatternek pillanatnyilag nincs neves utódjelöltje. A hétvégén merült fel annak lehetősége, hogy a pályázati határidő lezártáig, október 30-ig még jelentkezni fog a dél-afrikai Tokyo Sexwale is. Őt Franz Beckenbauer és a FIFA egyik legjelentősebb szponzora, az Adidas támogatja. (Beckenbauer mindent megtesz annak érdekében, hogy lejárassa zseniális labdarúgói hírnevét. Legutóbb kijelentette, hogy bízik Blatterben, és az ellene felhozott vádak tisztázódnak. Putyin többször is kitüntető szívélyességgel fogadta, ő pedig vállalta a Gazprom reklámjaiban való szereplést.)

Blatter és elődje, a brazil João Havelange azzal biztosította hatalmát, hogy a labdarúgás terjesztése érdekében felvett a szervezetbe olyan afrikai és csak Óceániában ismert miniországokat is, amelyekben ez a sport gyakorlatilag nem is létezett. Jelentős anyagi támogatást nyújtott nekik, ami nagyrészt az általa kiválasztott ottani vezetők zsebében landolt. Ezek aztán mindahányan biztosították az újraválasztását. De felelősség terheli az ismert európai és dél-amerikai labdarúgónemzetek sportvezetőit is, akik szó nélkül tűrték azt a korrupt politikát, amelyről évek óta harsog a világsajtó. Legtöbbször egyhangúlag választották újra Blattert – most májusban ötödször, és megint nem hangzott el egyetlen felszólalás sem a korrupcióról.

Így aztán Blatter és a nemzeti szövetségek vezetői közösen juttatták erkölcsi mélypontra a FIFA-t. Most ráadásul gazdasági összeomlás is fenyeget. A nagy szponzorok, mint a Coca-Cola, a Visa vagy a McDonald’s a módszerek felülvizsgálatát, transzparenssé tételét követelik a szerződések megújítása előtt. (A nagyok közül csak az orosz Gazprom és a német Adidas nem emelt nyilvánosan kifogást Blatter politikája ellen.) A szponzorok jelentik a tévétársaságokkal kötött szerződések mellett a legfontosabb bevételt a FIFA számára. Az elmúlt négy évben 1,4 milliárd eurót fizettek a zürichi kasszába. Ha ez elmarad, nem lesz miből fedezni mások mellett Blatter hárommillió eurós fizetését sem.

Erkölcsi és anyagi mélypont. Ceterum censeo, Blatternek és valamennyi funkcionáriusának mennie kell. Hiteles új elnökre van szükség a világszövetségben és a nemzeti szövetségek élén. A régi FIFA-t pedig fel kell szántani, beszórni sóval és megpróbálni elfelejteni.