A bécsiek kedvence egy magyar vendéglős

Mit tud ez a kicsi belvárosi vendéglő, amivel vagy 900 másik előtt ismét elnyerte Bécs első kerületének kedvenc vendéglője címet? Bár a hivatalos titulus így hangzik, tény, hogy itt a vendéglős a nyertes. Fodor Mária, aki az alapító szellemében viszi tovább az

Ilona Stüberlt.
A belváros kellős közepén, a Graben egyik mellékutcájában 1957 óta kínálja a magyaros ételeket a kis vendéglő ugyancsak korlátozott befogadóképességgel. Igaz, ezt a szűkösséget nyáron az utcai terasz enyhíti. A csábítás trükkje kétségkívül a jó és megfizethető árú konyha, de nemcsak az. Itt a kifogástalan ételeket baráti csevegéssel toldják meg, így aztán kevésbé a véletlenül arra járó és megéhező „idegenekre”, mint inkább saját, jó 350-400 fős törzsvendégkörre számíthatnak. Messze földről, főként Németországból térnek vissza, sőt, időről időre telefonálnak is azok, akik megszokták, hogy kiöntsék a szívüket a mindig mosolygós és a történetekre odafigyelő tulajdonosnak.

A kedvenc vendéglő kitüntető címet immár negyedszer ítélte oda a

Wiener Bezirksblatt,mégpedig a legilletékesebbek, a vendégek szavazatai alapján. Mind a huszonhárom kerületben hirdetnek győztest, és Bécs egészének is van kedvence. Az idén 45 ezer szavazat érkezett be.

A vendégek már hónapokkal ezelőtt kérdezték, mikor lehet végre szavazni - meséli Fodor Mária, aki nem is tagadja, ugyancsak jólesik az elismerés. A helyiség falán ott sorakoznak az oklevelek, most majd újabb kerül melléjük. (A szavazók is nyerhetnek: az akciót támogató Puntigamer 12 rekesz sört ad a szerencsésnek – mit tesz isten, éppen az Ilona Stüberl egyik vendégének nyújthatja majd át Fodor Mária az utalványt.).

Akik idejárnak, nagyjából ismerik a kisvendéglő történetét is. Nevét az alapító Somlai Mihály feleségéről kapta. Az 1948-ban Bécsbe került házaspár – egyikük sem él már – a Bécs és Passau között közlekedő „Stadt Passau” nevű hajó éttermét üzemeltette. Az 1956-os forradalom után Somlai azzal a hátsó gondolattal nyitotta meg a belvárosi vendéglőt, hogy a Bécsbe szakadt magyarok hazai ízekhez juthassanak elérhető áron. Számítása bevált, bableveséért, Ilona nevét viselő túrós palacsintájáért tódultak a vendégek, akik ráadásul ingyen kapták a kenyeret a leveshez. Somlai nem adta fel a hajó-éttermet sem; a belvárosi vendéglőt feleségével együtt vezette.

Fodor Máriát a hetvenes évek végén sodorta a sors Bécsbe testvérével és édesanyjával együtt - aki akkor már Somlai második felesége volt. Elvégezte a megfelelő iskolákat, és mostohaapja hosszas töprengés és némi kétkedés után rábízta az Ilona Stüberl vezetését. Nem érte csalódás, még életében meggyőződhetett róla, hogy jó döntést hozott, halála után pedig kiderült, hogy Máriának nemcsak a munkatársak kiválasztásához van érzéke, nemcsak a gazdálkodást, a menü összeállítását tanulta meg, hanem veleszületett tehetsége van az emberekhez, szeret és tud figyelni rájuk.

Ez az, ami a sikerének titka. Törzsvendégei türelmesen kivárják, ha valaki elszólítja asztaluktól a tulajdonost. Ő egyébként nemcsak irányít, maga is felkapja a tálcát. Sok idő itt pihenésre nincs, a reggel a beszerzésé, a déli forgalom mindig erős, és néha még fél négykor is beesik egy-egy ebédre vágyó vendég. Hatkor viszont már kezdődik az esti műszak – jó, ha éjfélkor ülhet a számítógép elé, hogy ügyes-bajos dolgokat intézzen, rendelést adjon le, válaszoljon az emailekre. Szerencsére bírja fizikailag, és vendégeinek szeretete többszörösen kárpótolja. Most negyedszer nyerte el az I. kerület kedvenc vendéglőse címet, sőt, 2005-ben a bécsi elsőséget is megszerezte.

Szívesen követi a hagyományt. Menü nincs, helyette napokra időzített fogásokat kínálnak: a vendég tudja, hogy csütörtökön például garantáltan kap rakott krumplit, amolyan igazit. A napi ajánlat szokása sem változott évtizedek óta, a vendéglő berendezése viszont annál inkább. Kalocsaival terítenek, paprikafüzér van a díszek között, a fekete táblán az éppen ajánlott magyar borkülönlegesség, és kapható Unicum is.

Mária mindent tud a vendéglátásról, olyan fortélyokat is, miként lehet kijárni magyar személyzetének a nehezen megszerezhető munkavállalási engedélyt, vagy hogyan védekezhet a konkurenciával szemben, amely ebben a szűk belvárosi utcában is jelen van.

Két évvel ezelőtt a vendéglő ötvenéves évfordulóján nagy ünnepséget rendezett. Ötszázan jöttek el, az erre az alkalomra kibérelt udvart is megtöltötte a jókedvű vendégsereg, és nem fukarkodtak a dicsérettel. Jutott a vendégkönyvbe, és amint ez most ismét bebizonyosodott, nem sajnálják azt a kis fáradságot sem, amivel a szavazó-formalap kitöltése jár. Az ünneplés persze a hétköznapokon nem változtat: a bécsi belváros kedvenc vendéglőse a cím elnyerése után is hajnalban kezdi a napját, az Ilona Stüberl pedig ugyanúgy folytatja az életét, ahogyan 52 éve.