A 21 milliót érő levél
November közepén számos híres nő, színésznők, művésznők, divattervezők, hercegnők, császárnők és királynők levelei kerültek kalapács alá egy párizsi aukciós házban. Köztük volt Aragóniai Katalin, VIII. Henrik első feleségének egy spanyol kardinálishoz intézett levele, melyben közbenjárását kéri VII. Kelemen pápánál, hogy ne engedje házassága semmissé nyilvánítását. A kikiáltási ár 35 ezer euró volt.
– Teljesen ártatlan vagyok – írja Aragóniai Katalin a kardinálishoz címzett 1529. október 3-án kelt levelében – ok nélkül akarnak félreállítani.
Katalin 1485-ben született Spanyolországban II. Ferdinánd aragóniai király és I. Izabella kasztíliai királynő gyermekeként. A korban szokásos politikai okokból a szülei tudatosan walesi hercegnőnek nevelték, a kiszemelt férj Artúr walesi herceg volt, akihez 1501-ben adták feleségül.
1502 tavaszán szokatlanul zord idő köszöntött Észak-Angliára, súlyos pestis és tüdővész járvány söpört végig az országon. Mind Katalin, mind Artúr megkapta a betegséget, ám Katalin túlélte, férje, Artúr pedig meghalt.
Az alig 16 éves hercegné rövid házasság után özvegyen maradt. VIII. Henrik 1509-ben vette feleségül. Egy halva született kislány után fiúgyermeket szült, ám az akkoriban gyakori csecsemőhalandóság neki is csak 52 nap életet adott. Újabb vetélések és halva született gyermekek után, 1516-ban életerős lánya született, ő lett a későbbi I. Mária. (Bloody Mary (Véres Mária) néven vált ismertté a protestánsok elleni kemény fellépése miatt.)
VIII. Henrik 1527 körül kezdett puhatolózni házassága felbontásának lehetőségeiről. Ekkor már évek óta viszonya volt Boleyn Annával, és egyre kisebb reményt látott arra, hogy Aragóniai Katalin fiú utóddal tudja megajándékozni.
Katalin a nemrégiben Párizsban árverezésre került spanyol nyelvű levelében arra is figyelmezteti a pápát – mint utóbb kiderült, helyesen –, hogy Henrik megpróbál majd kísérletet tenni a Rómától történő elszakadásra. Többéves huzavona következett, míg végül VII. Kelemen pápa nem járult hozzá Henrik és Katalin házasságának felbontásához, aminek következtében a király szakított a Katolikus Egyházzal, elvált Katalintól és megalapította az Anglikán Egyházat, melynek fejéül saját magát tette meg.
Thomas Cranmer angol érsek választotta el a királyi párt – amit Róma sosem ismert el – és 1533. január 25-én VIII. Henrik elvette Boleyn Annát.
“... ok nélkül, leszámítva – mély meggyőződésem szerint – a skrupulusok nélküli ellenség (utalás Thomas Cromwellre) bujtogatását, aki becsmérelte a királyt, az uramat; az eset, ha szenvedély nélkül vizsgálják, reményeim szerint világosan megmutatja, hogy az igazság és a méltányosság az én oldalamon áll...” – áll a levélben, melynek aláírása egyszerűen: Katalin.
A levél kikiáltási ára 35 ezer euró volt, végül 68 ezerért (21 millió forint) kelt el.
Katalin 1509 és 1533 között volt Anglia királynéja. Utolsó éveit szomorúságban, lánya, Mária öröklési jogáért való küzdelemmel és betegségekkel töltötte. 1536-ban hunyt el. Feje a nyakán maradt.
