26-ra emelkedett a Nyevszkij expressz elleni merénylet áldozatainak száma
Nyevszkij expressz elleni merénylet sérültjei közül egy vasárnap este meghalt, ezzel a halálos áldozatok száma 26-ra emelkedett, közülük egy kivételével mindet azonosították; mintegy százan sérültek meg, kórházba 92 személy került, és még négy embert tekintenek eltűntnek - közölte hétfőn Tatyjana Golikova orosz egészségügyi miniszter.
A hétfői orosz lapok úgy vélik, az eltűntnek minősítettek nem voltak a vonaton. A Moszkovszkij Komszomolec szerint köztudott, hogy a Moszkva és Szentpétervár között közlekedő, mindig zsúfolt vonatokra jegyüzérek is vásárolnak jegyeket, hogy azokat az utolsó pillanatban értékesítsék, s nem ritka, hogy valaki megvesz egy egész kupét, hogy ne kelljen idegenekkel utaznia – összegezte lapszemléjében az MTI.
Elkészült egy gyanúsított fantomképe – számolt be Rasid Nurgalijev belügyminiszter.
Elhangzott, hogy vizsgálják, nem lehetett-e része a merényletben azoknak, akik 2007-ben ugyanezen az útvonalon robbantották fel a síneket, bár egyelőre nincs erre utaló jel.
Miután szárnyra kapott a hír, hogy a Vér és Becsület neonáci szervezet katonai szárnyaként számon tartott Combat 18 vállalta a felelősséget, vizsgálják azt is, hogy kapcsolatba hozható-e a merénylet valamely illegális szélsőjobboldali szervezettel. Jobboldali és nacionalista szervezetek képviselői azonban cáfolták, hogy a Combat 18 vállalta volna a felelősséget, és azt is, hogy más hasonló ideológiájú szervezetnek köze lenne hozzá.
A Combat 18-cal kapcsolatos információt a Mozgalom az Illegális Bevándorlás Ellen (DPNI) elnevezésű szélsőjobb szervezet egyik funkcionáriusa tette közzé honlapján, s erről a közönség számos orosz hírportálon értesülhetett. Később azonban a DPNI cáfolta az értesülést, s a nyomozó szervek azt közölték, hogy egyelőre nem rendelkeznek olyan adattal, amely a Combat 18-ra utalna. A Nyevszkij expressz ellen 2007. augusztus 13-án elkövetett - halálos áldozatot nem követelő - hasonló merénylettel kapcsolatban is felmerült a gyanú a neonácikkal szemben, de végül kaukázusiak kerültek az ügyben bíróság elé.
A Kommerszant című lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a kettős robbantás - a pénteki merénylet helyén szombaton kora délután még egy pokolgép robbant fel - a kaukázusi szélsőségesek ismert módszere.
A lap arra is rámutatott, hogy a merénylet pánikot keltett, mivel újra kiderült, hogy a vasút a legkevésbé védett a diverzióval szemben. A pályaszakasz ugyan kerítések között fut, de két éve kiderült, hogy azokon számos lyuk tátong. Egy tudományos intézet kidolgozott egy megoldást, amelynek bevezetésével a kerítésen átjutni próbálók áramütést kaptak volna, de ezt nem valósították meg.
A Vremja Novosztyej azt emelte ki, hogy öt éve ez volt az első jelentős terrorcselekmény Oroszország központi részében.
A Moszkovszkij Komszomolec című lap szerint megismétlődtek ugyanazok a gondok, mint a 2007-es merényletnél, noha ezeket azóta orvosolni lehetett volna. Eszerint a vonatokon minden vagonban van elsősegélydoboz, de egy jelentősebb balesetnél csak az elsősegélyhez legalább tízszer ennyi kellene. Pénteken a vasutasok az utasok között kerestek orvosokat és gyűjtöttek gyógyszereket: a helyszínen legalább három ember halt meg a feltételezések szerint a fájdalmak okozta sokktól, ami megfelelő gyógyszerekkel talán megelőzhető lett volna. A segítség csak másfél-két óra elteltével kezdett érkezni, a lap szerint felülről kapott utasításra, mivel a segélyhívók hiába próbálták a két megye határán lévő helyszínre hívni a mentőket, azt a választ kapták, hogy forduljanak a másik megyéhez.
A 2007-es merénylet nyomán írásban tájékoztatták ugyan a vasutasokat arról, hogyan lehet minimálisra csökkenteni az áldozatok számát és a kárt robbantás esetén, de gyakorlati oktatásban nem részesültek.