2016: Európa elmagányosodása
A 168 Óra e heti számában arról is olvashatnak: nemzetközi szakemberek féltik az európai demokráciákat. Egyes elemzők úgy vélik: 2016 az emberi jogok hanyatlásának éve lehet. A német konzervatív lap, a Die Welt is nemrég a kontinens orbanizálódását jósolta. Ugyanakkor Balázs Péter volt külügyminiszter, EU-biztos szerint bár népszerű orbanizálódással riogatni, nincs ilyen veszély.
– Tulajdonképpen maga Orbán Viktor gondolta úgy: előbb-utóbb szélesebb teret nyer Európában a politikája. Ez nem így lett. Leginkább Lengyelország esetében tartanak sokan attól, hogy az új vezetés a „magyar útra” lép. Ám ezt nem engedheti meg az Európai Unió és a NATO sem. Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – nem közepes, periférikus ország, ahol a kihágások elnézhetőek. Ráadásul év közepén Varsóban rendezik meg a NATO-csúcsot, amikor is a világ Lengyelországra figyel majd – hangsúlyozza Balázs Péter.
Hozzáteszi: a nyugat-európai populisták sem kérnek Orbánból. Noha erősödik a szélsőjobboldal például Finnországban, Dániában és Franciaországban, ezek más mozgalmak, mint a kelet-európaiak. Az orbáni populizmus Európán kívüli, tekintélyelvű modelleket tekint követendő példának. Erről szó sincs Nyugat-Európában, még a szélsőjobboldalon sem.
Más szakértők is válaszolnak a 168 óra kérdéseire: vajon 2016-ban rendeződhet-e a közel-keleti helyzet? Egyáltalán: mi várható a nemzetközi politikai életben? Változik-e az Európai Unió szerepe? Erősödnek-e szélsőjobboldali pártok Európában? Enyhül-e az orosz-európai viszonya?
