Zúgó vasrúd, poroszkáló tank és a „meg tudjuk magyarázni” paragrafus
Gyurcsány Ferenc legutóbb azt javasolta, hogy szeptember elejére nemzeti önvédelmi gyűlést hívjanak össze.
Az ellenzék álságosnak minősítette az indítványt. Olyat is mondtak, hogy néhány száz, láthatóan szervezett garázdával szemben egyszerűen fel kell lépni, és hogy a „kormányzati meg a rendőrségi tehetetlenség nem fedhető el semmilyen chartával”. Azaz vagy föllépés, vagy tehetetlenség. Egyszerűnek tűnő alternatíva.
Mindig felkapom a fejem, amikor az ellenzék igazmondói olyan kifejezéseket használnak, amelyeknek jelentését, tartalmát saját aktuális érdekeikhez igazítják. (Ide tartozik a hazudni ige is, de ez egy másik történet.)
Az első ügyetlen rendőrségi be(nem)avatkozásból okulva később, amikor nemzeti ünnepeink alkalmával a pesti utcák megint ostromlott város képére emlékeztettek, már történt intézkedés. Akkor meg mást sem lehetett hallani, mint hogy a rendőri reagálás brutális volt. A köveket és vasrudakat hajigáló csőcselék tagjai – a most álságosságot emlegetők részéről – utólag békés tüntetőkké magasztosultak, ártatlan, demokratikus jogaikat gyakorló felvonulókká léptek elő. Miközben a gyújtogató, öklömnyi köveket hajigáló, piros-fehér csíkos kendőkbe burkolózó dühöngő felhergeltek tobzódtak, a másnapi ellenzéki híradások csak az ellenük fellépő rendfenntartók túlkapásaival voltak elfoglalva. Tüntetői, felvonulói túlkapásokról szó sem esett. Nem igazán lehetett látni hosszan elidőző kamerát sebesült, vérző rendőr társaságában, ám a sajnálatosan megsérült főfideszes kálváriája napokig piros karikás riport volt némely televízióban.
Vagyis (még az álságosságnál időzve): amikor az emlékezetes rendőri bizonytalanság egészen az MTV székházának felgyújtásáig vezetett, a hatóság tehetetlensége volt a vád, és rajta verték el a port. Amikor – később – már cselekedett, a riportokban a brutalitás szó volt a leggyakoribb kifejezés.
Hogy a vandálok játszótere még nagyobb legyen, a demokratikus szabadságjogok című fejezeten belüli toleranciaigény újabban már kezd különbséget tenni a hajigált tárgyak milyensége tekintetében. Amíg a tojás még elfogadott harci eszköz, a néhány dekás kő még talán, ám a féltégla bevetésekor már érdemes mérlegelni. Zúgó vasrúd és poroszkáló tank esetében pedig a „meg tudjuk magyarázni” paragrafus lép életbe. Mindeközben a vörös csillag viselése meg bűntett. Vagyis tojás mehet, piros jelvény nem, a piros tojás határeset. Vicc!
Aztán ha néhány hős egy-egy éjszakára mégis rács mögé kerül, másnap sűrű bocsánatkérés közepette párt- és elvtársi tapsolók sorfala között megdicsőülve távozik a hűvösről.
Zsaru legyen a talpán, aki kiigazodik ebben.
Gerencsér Emil
Budapest