Hiába a háború, nem áll a tagállamok érdekében Ukrajna uniós csatlakozása

Ahogy arról beszámoltunk, Zelenszkij elnök a háborús helyzetre való tekintettel azonnali, egyszerűsített eljárással véghez vitt uniós tagságot kért Ukrajnának. Az elnök erre utaló Twitter-posztját Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata előzte meg, aki szerint Ukrajna egyértelműen az Európai Unió közösségéhez tartozik.

A 168 megkereste az ügyben Lattmann Tamás nemzetközi jogászt. Arra voltunk kíváncsiak, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása milyen keretek között lehetséges, és egyáltalán reális elképzelés-e a közeljövőben. A szakember szerint Ursula von der Leyen szándékaitól és sokat sejtető nyilatkozataitól függetlenül az uniós tagságról végső soron a tagállamok, és nem az Európai Bizottság dönt. Ehhez a döntéshez pedig minden tagállam érthető módon a saját érdekeit veszi figyelembe, amely Ukrajna szempontjából nem szerencsés. Mint mondta, az ország uniós csatlakozásának kérdése hasonló kétségeket vet fel, mint Törökország esetében.

„A tagállamok teljesen természetes módon ódzkodnak Ukrajna uniós tagságától, nemcsak a gazdasági és kulturális állapotok miatt, de legalább ilyen fontos szempont, hogy a csatlakozása jelentős mértékben megborítaná az európai erőegyensúlyt”

– magyarázta Lattmann Tamás. Kifejtette, hogy a legfőbb uniós döntéshozatali intézményben, az Európai Tanácsban a lakosságszám egy döntő szempont, Ukrajna pedig ebben a tekintetben nagy előnyt élvezne. Amennyiben tisztességesen, a lakosságszám figyelembevételével illesztenék be az Európai Unióba, abban az esetben a jogász szerint „már szabad szemmel is jól látható szavazati előnyt képviselne”. Hozzátette, a nagyobb uniós tagállamok könnyebben engedélyezik akár több kisebb állam csatlakozását egy nagy helyett, mert „őket ki lehet játszani egymással szemben a politikai vitákban”.

Megjegyezte, persze ennek tükrében sem lehetetlen Ukrajna uniós csatlakozásának megvalósulása, mert a nagy befolyással rendelkező tagállamok is rájöhetnek bizonyos háttérben meghúzódó érdekekre, amelyek miatt nekik is megérné, azonban erre kevés esélyt lát. Példaként Norvégiát említette, aki szerinte tárt karokkal fogadnának, mert nettó befizető lenne, de Norvégiának viszont nem áll érdekében a tagság kérése.

„Ukrajna nagy ország, tehát nagy befolyással rendelkezne, ellenben szegény”

– világított rá a szerencsétlen kombinációra Lattmann Tamás. Arra a kérdésre, hogy Magyarországra milyen hatással lenne Ukrajna EU-tagsága, azt felelte, a csatlakozásával az uniós forrásos is jobban eloszlanának, így valójában Magyarországnak sem áll érdekében. „Az uniós támogatásoktól függő tagállamoknak Ukrajna óriási konkurenciát jelentene” – hangsúlyozta. Mint mondta, „egy ilyen döntést nagyon sok politikai szempont határoz meg, és ebben az esetben sajnos elhanyagolható, hogy haragszunk Putyinra”. Leszögezte, biztos benne, hogy Ukrajna a következő napokban nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, illetve szerinte később sem lenne ennek az ötletnek nagy támogatottsága – többek között a magyar kormány sem támogatná.

Lattmann Tamás megjegyezte, emögött a gondolat mögött az állhat, hogy Putyin valószínűleg a NATO-nak és az Európai Uniónak sem merne nekitámadni, de éppen ezért „katonai értelemben sokkal több érv szól Ukrajna NATO-tagsága mellett”. Hozzátette, ez azonban politikai értelemben legitimálná Putyin háborús ürügyét, aki többek között a NATO terjeszkedésének zavaró jellegéről is beszél. „Ukrajna gyorsított eljárásban véghez vitt uniós csatlakozásáról beszélni sokkal inkább egy politikai jellegű üzenet, amely az ukrán elnöknek belpolitikailag is jót tesz” – jelentette ki.

(Kiemelt kép: Budapest, 2015. október 23. Lattmann Tamás jogász beszédet mond az Új Magyar Köztársaság Egyesület demonstrációján a Magyar Nemzeti Múzeum előtt az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján, 2015. október 23-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán)