Volt szkinhed a túrkevei cigány maffiózó testőre?
A bizonyítási eljárással folytatódott a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat büntetőtárgyalása szerdán a Pest Megyei Bíróságon. Az elsőrendű vádlott a bíró által ismertetett nyomozati vallomásában, amelyet a tárgyaláson is fenntartott, maffiakapcsolatokról beszélt. Kiss Árpád Sándor - tagadva a besenyszögi fegyverrablásban való részvételét - azt mondta: a fegyvereket először Pető Zsolt harmadrendű vádlott kutyafarmján látta, majd azokkal később több alkalommal más-más helyszíneken lőgyakorlatokat tartottak. Állítása szerint Pető Zsolt "behajtás során" szerezte, a lőszereket pedig egy illegális fegyverkereskedéssel is foglalkozó, "Kígyó" becenevű volt szkinhedtől, aki egy Szabolcs nevű "túrkevei cigány maffiózó testőre".
Pető Zsolt az eddig ellene felhozott összes vádat tagadta, így azt is, hogy fegyvereket szerzett volna be, vagy azokat a lakásán, vagy telkén tárolta volna. Az eddigi tárgyalásokon csak a harmadendű vádlott tagadta, hogy bármilyen bűncselekményhez köze lenne, a többiek részbeni beismerő vallomásokat tettek. Elismerték a galagyörki, a piricsei és a tarnabodi támadást, míg a negyedrendű vádlott, Csontos István a tiszalöki és a kislétai támadásban játszott szerepéről tett említést.
A szerdai tárgyaláson ismertetett iratok szerint az elsőrendű vádlott - aki vallomását fenntartotta - azt mondta: Csontos István, aki korábban szerződéses katona volt, katonatársaitól, akik között vannak aktívan szolgálók is, géppisztolytárakat és nyomjelzős lőszereket szerzett. Kiss Árpád Sándor állítása szerint a negyedrendű vádlott "nagyszabású katonai akciót" tervezett, ezért egy katonai laktanyát is meg akart támadni, és "felderítést végezve" fotókat is készített az objektumról.
Kiss Árpád vallomása szerint nem akartak társulni ehhez a cselekményhez, ezért többet nem is beszéltek arról. Egy, a letartóztatásuk során lefoglalt adathordozón Hajdúhadházon készített fotók is találhatók, azok készítését Csontos István a tárgyaláson ugyan elismerte, de azt tagadta, hogy lőszereket szerzett volna be, illetve laktanya támadására készült volna. Azt hangsúlyozta: egy ilyen akció után a katonai titkosszolgálat úgyis első körben volt katonákat keresett volna, így a lehetséges elkövetői körben már elsőként felmerült volna a neve – írja az MTI.
Csontos István a nyomozás szerint kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal és a tiszalöki gyilkosság után, a kislétai támadást megelőzően találkozott tartótisztjével is, de a gyilkosságsorozatról nem tett említést. A negyedrendű vádlottat, akit bűnsegédlettel vádolnak, a tiszalöki gyilkosság idején Polgáron rendőri igazoltatás után elengedték, majd később, társai augusztus 21-i elfogásakor a rendőrök, szintén igazoltatás után, elengedték. A Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ezt a sajtónak korábban azzal magyarázta, azért engedték el akkor hajnalban, "mert nem volt képben", és csak órákkal később derült ki, hogy köze van a támadássorozathoz. A Honvédelmi Minisztérium a vádlottak elfogása után egy hónappal, 2010. szeptember 21-én kiadott közleményében viszont azt tudatta: a nyomozó hatóság 2010. június 30-án konkrét információkat kért Csontos Istvánról, és ennek a Katonai Biztonsági Hivatal haladéktalanul eleget is tett. A per iratismertetéssel folytatódik a Pest megyei Bíróságon.
