Visszaüthet az EKB kamatemelése
Az eurozóna országaiban négy százalékot elérő infláció nyomására az Európai Központi Bank ígéretéhez híven egy év után újra a kamatokhoz nyúlt és negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Ennek hatását sokan vitatják: a döntés lassíthatja a gazdasági növekedést és tovább erősítheti az eurót a dollárral szemben, ami viszont rontja az európai exporttermékek versenyképességét. A hír nyomán gyengülni kezdett a forint.
Az emelést a piac borítékolta, miután a bank vezetői többször is nyiltan céloztak rá. Bár egy ideig a kedvezőtlen európai ipari termelési teljesítményről érkező adatok lehűtötték a várakozásokat, a júniusban újabb rekordra gyorsult infláció, a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékos emelkedése kétségtelenné tette, hogy az EKB lépni fog. A központi bank eredeti célja két százalék alatt tartani a pénzromlás éves ütemét.
A magasabb kamat áldásos hatását számos elemző kétségbe vonja. Érveik szerint a mostani infláció főleg külső hatások, az energia és az élelmiszerek drágulásának, nem pedig a kereslet érzékelhető növekedésének az eredménye, ráadásul a részvénytőzsdék hetek óta zuhannak a romló gazdasági és profitkilátások miatt, a forró tőke menekül az értékpapírpiacokról és a gyenge dollárból az energia szabadpiacára, újabb és újabb rekordokra tornászva fel a kőolaj árát.
Ebből következően a mostani döntésnek legalábbis rövid távon a céljával ellentétes következménye lehet. Mivel a gyengülő euróövezeti gazdasági növekedésnek lakossági keresleti húzóereje nincs, a drágább euró lefékezheti az exportberuházásokat és hosszabb távon az exportot is, aminek máris érezhető jelei vannak. Ugyanakkor a főként külső tényezők gerjesztette inflációra a kamatemelés aligha lehet fékező hatással, sőt, ronthatja a helyzetet.
Az elemzők azt remélik,hogy csak egyszeri jelzésről van szó és nem szigorítássorozat kezdetéről. Többségük véleménye szerint az idei évet a most beállított 4,25 százalékon fejezi be az EKB, de a jövő évet már csak 3,50 százalékos alapkamattal zárja. Mindez attól is függ, hogyan alakul az amerikai gazdasági környezet, a dollár árfolyama, az USA energiafogyasztása. A fő inflációs tényező, az olajár ugyanis elsősorban ettől függ. A mostani kamatemelés tehát önmagában semmit nem old meg, hatásait megint csak külső tényezők tolhatják negatív vagy pozitív irányba.
