Vissza a Kossuth-díjat: Orbánék Kertészt is kilőhetik
Már elkészült az a törvénytervezet, amely alapján a kormány áttekintené, hogy az elmúlt évtizedek kitüntetettei közül „kik váltak érdemtelenné” az állami díjak, így a Kossuth-díj viselésére. Orbán Viktor a múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy nem a „rasszista szamárságokat” beszélő Kertész Ákos ügyét, hanem a kommunista diktatúra kitüntetéseit is felül kell vizsgálni. Nem lesz könnyű dolga a kormánynak: 1948 és 1953 között több mint kétezer Kossuth-díjat osztottak ki írók és költők mellett politikusoknak és sztahanovista munkásoknak, bányászoknak.
„Ezért a jobboldali keresztény magyar politikusoknak - mint amilyen én is vagyok - hozzá kell szokniuk, hogy Magyarországon sokszor nemtelen, szamár, rasszista, magyarokat gyalázó megjegyzéseket kell tűrnünk, és okosan meg kell válogatnunk (közbeszólás a Jobbik soraiból: ’Nem kell tűrnünk!’), hogy mikor vesszük fel a kesztyűt, csapunk vissza, és mikor nem” – a parlamenti jegyzőkönyv szerint ezt mondta Kossuth-díj visszavonhatóságáról a múlt hét hétfői vitanapon Orbán Viktor egy jobbikos képviselőnek válaszolva. Pörzse Sándor arról érdeklődött, hogy a miniszterelnök a korábbi ígéretek ellenére miért nem vonta eddig vissza Kertész Ákos írónak 2008-ban odaítélt díjat.
A politikai pártok közül elsősorban a Jobbik támadta az írót, a párt feljelentést tett a közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt. A fővárosi közgyűlés szeptember 1-én a Fidesz-KDNP-és és a jobbikos képviselők támogatásával megfosztotta a 2002-ben odaítélt díszpolgári címétől. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára korábban azt mondta a parlamentben, az írónak bocsánatot kell kérnie, különben „a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”, a köztársasági elnök pedig szeptember 14-én levélben fordult a kormányfőhöz, azt szorgalmazva, hogy a kabinet vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét „az arra érdemtelenné vált személy” esetében - írja a
hvg.hu.A kormány a Kertész-vitától függetlenül is tervbe vette az állami kitüntetésekről szóló – az áprilisban elfogadott, januárban hatályba lépő új alkotmányhoz illeszkedő – törvénytervezet kidolgozását, melyet a hvg.hu információi szerint a napokban bocsátottak közigazgatási egyeztetésre a kabineten belül. Úgy tudjuk, a kabinetben felmerült, hogy a jövőben kormányhatározat mondaná ki, hogy ki „vált érdemtelenné a díjra”, így a múlt rendszer díjazottainak listáját is átnéznék. A tervezetet Semjén Zsolt kabinetje készítette elő, és a miniszterelnök-helyettes terjeszti majd a Ház elé.
Azonban ennél van rosszabb vagy nehezebb eset is: halkan mondom önnek, úgy tudom, hogy Gerő Ernő is Kossuth-díjas még ma ebben a hazában, ami világosan mutatja azt a problémát, hogy az elmúlt időszakban (…) még nem volt elég erőnk arra, hogy az állami kitüntetésekről szóló törvényt kellő mélységben áttekintsük, és megvitassuk ebben a Házban azt a kérdést, hogy egy-egy odaítélt kitüntetést a későbbiekben lehet-e vagy nem lehet, és ha igen, milyen körülmények között kívánatos vagy sem visszavonni” – mondta válaszában a miniszterelnök Pörzsének, hogy milyen szempontok alapján írja újra a törvényt a kormány.
A hvg.hu-nak több fideszes képviselő is azt mondta, nemcsak a pártállami diktatúra vezetőit kellene megfosztani az állami kitüntetésektől, hanem a frakcióüléseken korábban az is elhangzott, hogy Kertész Ákos is „méltatlanná vált a kijelentése miatt a Kossuth-díjra”.
