Aligha kérdés, hogy a diagnosztikával megerősödő alapellátásé a jövő. Az viszont kérdés, hogy ez a jövő tőlünk milyen messze van.
A kormány szándékai szerint már közel. A diagnosztikai eszközök ugyanis már egy ideje rendelkezésre állnak. Olyan magyar gyártású berendezések vannak forgalomban hazánkban, amelyekkel a háziorvosok „saját hatáskörben” el tudják végezni azokat a vizsgálatokat, amelyekért manapság a központi laboratóriumokba zarándokolnak a páciensek.
A magyar DIAGON cég például már 2008-ban felismerte, hogy a diagnosztika fejlődési iránya a megbízható, valós mérésen alapuló, gyors eredményt szolgáltató és teljes vérből történő vizsgálatok felé mutat.
Elkezdte saját PT-INR mérőkészülékének kifejlesztését, amely 2011-ben került forgalomba. Ez volt a világon az első olyan műszer, amely már valós mérésen alapuló - nem valamilyen származtatott - eredményt szolgáltatott. A háziorvosi praxisokban jelenleg már több mint hatszáz CoagS üzemel.
Akkor mi a gond?
Bár az egészségügyi kormányzat is próbálja ösztönözni, hogy a betegek minél nagyobb hányada már a háziorvos rendelőjében szakellátásban részesüljön, az OEP a háziorvosi diagnosztikai berendezéseket még nem finanszírozza. Pedig a háziorvosok alapvető funkciója épp a „szűrés” lenne. Ideális esetben ők helyben el tudnák végezni a legszükségesebb laboratóriumi vizsgálatokat is.
Egy prothrombin vizsgálat költsége nagyságrendileg 500 forint - körülbelül másfél buszjegy ára -, miközben ma sok helyen a vérvételért a beteg 1000-2000 forintot fizet ki, ami nem jelentkezne részükre költségként.
Ráadásul a jól ismert háziorvos rendelőjében még a vérét is szívesebben adja az ember… Főleg, ha az csak egy csepp! Akkor mi a gond?
Kérdéseinket feltettük az egészségügyi államtitkárságnak is.
1. Hol tart az egészségügyi kormányzatnak az az elképzelése, hogy
ha a háziorvos a meglévő szakképesítésen kívül egyéb
szakvizsgával is rendelkezik, az OEP-pel kötött szerződés
birtokában ezt a szakmáját is tudja gyakorolni, finanszírozottan? Mi
változott az egészségügyi alapellátásról szóló
törvényjavaslat óta?
2. Hány háziorvos élt, él ezzel a lehetőséggel?
3. Van-e olyan kormányzati szándék, hogy az OEP-en keresztül
támogassák, finanszírozzák a háziorvosok diagnosztikai
tevékenységét, ezzel is tehermentesítve a járóbeteg szakellátást
és a kórházakat?
4. Van-e olyan szándék, hogy központi támogatást kapjon az a
háziorvos, aki beszerzi az ehhez szükséges diagnosztikai
eszközöket, berendezéseket?
Az alábbi válaszokat kaptuk. Egyúttal értelmeztük is a bürokratikus bikkfanyelvet.
- Az új feltételek miniszteri rendeletben történő megjelenéséig
ilyen tevékenység a jelenleg érvényben lévő kritériumok
teljesítése, a szakmára kiadott működési engedély
alapján végezhető, a közfinanszírozott háziorvosi ellátástól
elkülönülten. (Vagyis egyelőre a helyben végzett diagnosztikai vizsgálatok pénzbe kerülnek.) - Az így megjelenő további kapacitások finanszírozásba történő
befogadását Államtitkárságunk a lakóhely közeli egészségügyi
szolgáltatások rendszerének részeként kívánja megvalósítani. (A kormány is a helyben végzett laborvizsgálatok kiterjesztésén gondolkodik.) - Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési
keretének megállapításáról szóló 1037/2016. (II. 9.) Korm.
határozat „Az alapellátás és népegészségügy rendszerének
átfogó fejlesztése" címen 18 milliárd forint keretösszeget
különített el, ennek részeként kerül sor a lakóhely közeli
egészségügyi szolgáltatások rendszerének, valamint a
finanszírozható, ellátórendszerbe illeszthető praxismodellek
kidolgozására. (A működés kidolgozására már szánnak pénzt.) - A háziorvosok diagnosztikai lehetőségeinek kiterjesztése, a
lakóhely közelében elérhető definitív ellátások és
szolgáltatások kibővítése, ezáltal a betegutak lerövidítése és
ennek központi támogatása egészségpolitikai prioritásunk. (Vagyis egyelőre csak terv, de megfontolandó, hogy az OEP ezt finanszírozza.) - A fenti célok új rendszerben történő megvalósításának hatékony működtetésére, szervezeti struktúrájára és finanszírozására
az említett program tesz javaslatot. A felhívás várhatóan még az idei évben megjelenik, a pályázat benyújtására háttérintézményi konzorcium lesz jogosult. - A háziorvosi rendelők felszereléseinek bővítésére a Terület- és
Településfejlesztési Operatív Program keretében (TOP-4.1.1-15 és
TOP-6.6.1-15) az „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális
fejlesztése" címen 22,272 milliárd forint keretösszeg áll
rendelkezésre, a felhívások már a tavalyi év végén megjelentek.
Vagyis a háziorvosok már most kapnak támogatást ahhoz, hogy beszerezhessék a rendelőjükben is elvégezhető vérvizsgálatokhoz a berendezéseket. Ha az ön rendelőjében még nincs ilyen, az okokról kérdezze háziorvosát, gyógyszerészét.
Bocs, a gyógyszerészt hagyják békén!
