Vége a magántanulói státusznak, több ezer tanuló kerül bizonytalan helyzetbe
Sok ezer gyerek, szülő, iskolaalapító kerül bizonytalan helyzetbe azzal, hogy a kormány megszünteti a magántanulói jogviszonyt. A hét elején az Emberi Erőforrások Minisztériuma számos módosítást nyújtott be a köznevelési törvényhez, ezek egyike a magántanulói jogviszony kivezetéséről szóló.
A tervek szerint a 2020/21-es tanévtől a kormány megszünteti a magántanulói jogállást, helyébe „az engedélyező szerv által engedélyezett egyéni munkarendet lépteti”. „Az engedély akkor adható meg, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös” – olvasható a törvénymódosító javaslatban, ami lényegében hadüzenet azoknak a családoknak, amelyek a merev, a pedagógusnak semmilyen mozgásteret nem hagyó, múlt századi, poroszos iskolarendszernek hátat fordítottak.
Több ezer szülő döntött ugyanis úgy az elmúlt években, hogy gyerekét kimenekíti az állami iskolából. A motivációk színesek: vannak, akiknek egyszerűen nem maradt más lehetőségük, mert a túlterhelt, gyakran frusztrált állami iskolában oktató pedagógus nem volt hajlandó foglalkozni a különlegesebb odafigyelést igénylő (például az enyhe fokú autista) gyerekekkel. S bő számmal vannak olyanok, akik látván, hogy a XXI. század követelményei közül – kooperációra való készség, digitális írástudás, projektben gondolkozás képessége, kreativitás, problémamegoldás, jó kommunikációs képesség – egyikre sem tanít meg az Orbán-kormány által lezüllesztett állami iskola, alternatív utakat kerestek.
Ilyen alternatív út volt a magántanulói csoport. Mint korábbi cikkünkben írtuk: „2015 végén bejárta a sajtót az a hír, hogy az egyik legsikeresebb magyar startup, a Prezi társalapítója, Halácsy Péter iskolát alapított. Ebben az újragondolt iskolában nincs osztályzás, nincsenek tantárgyak, a diákok csak azt tanulják, ami érdekli őket, és még hibázniuk is szabad. Az alapítók arra törekednek, hogy úgy készítsék fel a gyerekeket az új világra, hogy megőrizzék a bennük a kreativitást és a kíváncsiságot. Halácsy néhány éve azt mondta: a Budapest School reményei szerint az egész magyar közoktatásra hatni fog. És igaza lett: hat. Bár nem úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk. Az állami közoktatásra ugyanis semmilyen hatást nem gyakorolt, annál nagyobbat azonban a szülőkre és az innovatív pedagógusokra. A Budapest School modellje futótűzként terjed a középosztály körében. De mi is ez a modell? A Budapest School a törvényben biztosított magántanulói lehetőségre épül. A recept leegyszerűsítve így szól: végy egy klasszikus iskolát – ez lehet állami is –, írasd be a gyermekedet, majd jelentkezz abba a magántanulói csoportba, amelyet kiszemeltél magadnak (ilyen a Budapest School és még számosan). A magántanulói csoportokat olyan szülők és pedagógusok hívják életre, akiknek szűk az állami oktatás által előírt keret. Ha sikerül néhány jó pedagógust megnyerni az ügynek, találnak közösségi teret, ahol a foglalkozásokat meg lehet szervezni, s már indulhat is a magántanulói csoport."
Ennek a lehetőségnek mostantól, úgy tűnik, vége. Többé nem dönthet a szülő arról, hogy ezen az úton fejleszti gyerekét. Ahogy vége a homeschoolingnak is. (Az otthonoktatás például a vallásos családok által választott alternatíva.) A törvényjavaslatból nem látható még, hogy milyen hivatali mérlegelési procedúra elé néz az, aki magántanulói státuszt igényel a gyerekének.
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány eltűnődne azon, hogy a 2011-ben elindított oktatási átalakítások rossz irányba mozdították az oktatási rendszert, inkább megszünteti ezt az állami iskolából való menekülő utat. A kormány célja egyértelműen az, hogy a gyereklétszám csökkenése és a menekülési utak miatt egyre néptelenebb állami iskolákba visszaterelje a gyerekeket. A javaslat olyan durván korlátozza a szülői jogköröket, ami alkotmányossági aggályokat is felvet.
