Vége a gyülekezési szabadságnak? Gyakorlatilag bármilyen rendezvényt megtilthat majd a rendőrség
Ezekben a napokban tárgyalja a parlament az új gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokat, amiket Trócsányi László igazságügyi miniszter a múlt héten terjesztett elő. A törvénymódosítások azért kerültek most napirendre, mert június 20-án az országgyűlés elfogadta az alaptörvény hetedik módosítását. Ezért a ráépülő részletjogszabályok módosítását is elvégzik, végig kell menni a jogrendszer minden idevágó állomásán.
A módosítások alapvető emberi jogokat érintenek.
A hatályos gyülekezési törvényt 1989-ben hozták létre, valóban aktualizálásra szorul, mivel nem vagy nem egyértelműen szabályoz minden esetet. Ami viszont aggodalomra adhat okot, az a gyorsított eljárás, amivel az országgyűlés ezt kezeli, illetve a benyújtott javaslatok továbbra sem könnyítik meg a jogalkalmazók helyzetét.
Magyar György ügyvéd a 168 Óra érdeklődésére elmondta, hogy a joggyakorlók nem kifogásolják a jogszabályok korszerűsítését. Magyarországon a társadalom átalakuláson megy keresztül, az ilyen társadalmakban pedig sokkal gyorsabban kell reagálni az élet eseményeire a törvényalkotás szintjén is, mint például Svájcban, vagy az Egyesült Államokban, ahol a jogállami elemek már elég jól kialakultak.
– Ezért van ez a teljesen káosz-szerű jogalkotás, és a gyorsított akció is. Mindent hozzá kell igazítani a jelenlegi hatalom igényeihez. Valóban voltak korábban problémák, de szerencsére elég jól átvészelték az eddigi konfliktusokat. Nem baj, hogy az új törvénymódosítás pontosít. Nem hozhatjuk olyan helyzetbe a rendőrséget, hogy ott helyben alkalmazzon olyasmit, ami nincs szabályozva
– mondja az ügyvéd.
Magyar György úgy véli, egyet kell érteni a korszerűsítéssel, de azzal nem, hogy az alapjogokat korlátozza. A jelenlegi javaslat részletesen szabályozza, hogy mikor tiltható meg egy rendezvény megtartása. Eszerint a hatóságok több lehetőséget kapnak a tiltásra, amelynek az indokai között új tételként szerepel a közbiztonság és a közrend veszélyeztetése. A hatóságok mérlegelésére bízzák azonban annak eldöntését, hogy egy rendezvény veszélyt jelent-e.
Az új szabályozás szerint akkor lehet megtiltani egy gyűlést, ha a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, vagy ha mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. A közrend veszélyeztetése alatt azt kell érteni, hogy a gyűlés nem zavarhatja a bíróságok működését, a diplomatákat sem akadályozhatja, valamint nem járhat a közlekedési rend sérelmével.
A közbiztonságot akkor veszélyezteti a gyűlés, ha bűncselekmény elkövetésére szólít fel vagy bűncselekményt valósít meg, ennek veszélyét pedig a rendőrség ezentúl előzetesen is mérlegelheti.
Az viszont aggodalomra ad okot, hogy a hatóságok mérlegelésre nagyobb teret kapnak, vagyis
>a rendőrség döntésére van bízva, hogy mi számít veszélynek, szükségtelen és aránytalan mértéknek.
És mivel a rendőrség belátására van bízva ennek eldöntése, ezért a szabályozás általános jellege miatt nehezen kérhető számon a döntés.
Magyar György úgy látja, hogy ezek a tervezetek egyfajta „gumiszabályok”, amik az aktuális igényeket szolgálják ki.
– Hiába megyünk bele részletező szabályokba és próbálunk minden esetet előre rendezni, mégis a jogalkalmazókon fog múlni, hogyan megy át a gyakorlatba. Ezt előre nem láthatja a jogalkotó. És a sor végén mindig ott marad a bíróság – véli.
Jogorvoslatot ezekben az ügyekben csak a közigazgatási bíróságokon lehet majd kérni.
– Nem vagyok nyugodt a közigazgatási bíróságok tekintetében. Az új közigazgatási felsőbíróságba, ahova rendkívüli jogorvoslatot nyújtunk be, vélhetően nem a bírói apparátusból érkeznek a bírák, hanem a közigazgatásból, minisztériumokból. Olyan személyek, akiknek eddig az volt a dolga, hogy az állam érdekeit képviseljék. Megmondom őszintén, nem látom az objektivitást biztosítottnak. Eddig nyugodtak voltunk, mert a bíróságok a jogszabályt helyesen alkalmazták.
Most viszont egyszerre hozott létre a kormányzat új alaptörvényt, új gyülekezési törvényt, és hoznak hozzá új, nekik tetsző bírákat
– mondja az ügyvéd.
A magánélet védelméről szóló törvényjavaslat is kérdéseket vet fel azzal, hogy szigorítja a közszereplők védelmét a nyilvánossággal szemben. A javaslat kimondja, hogy „a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”
Az azonban nincsen meghatározva, hogy pontosan mi tartozik a közügyek szabad vitatása jogkörébe. A szakember szerint alapjogok ütköznek, mert szembe kerül a magánélet védelme, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az, hogy az állampolgároknak joguk van a közérdekű ügyek megismeréséhez.
Az Alkotmánybíróság már több alkalommal jelezte, hogy alapjogok sérülnek annak eldöntésekor, hogy mi a magánélet része, és mi tarthat jogot közérdeklődésre. Ennek eldöntése a vitás ügyekben szintén a közigazgatási bíróságokra tartozik majd.
A szakember szerint több éves joggyakorlatot igényel majd az, hogy a joggyakorlók is tudjanak a szabályokhoz igazodni. Magyar György véleménye szerint a gondot az okozza, hogy a kormányzat egyszerre módosítja az alaptörvényt és a kapcsolódó hatalmas mennyiségű ágazati jogszabályt.
– Ez a jogbiztonság rovására megy. Ilyen hatalmas mennyiségben nem szabad a jogot változtatni, mert elveszíti a biztonságát és az emberi igazodó-képességét. Ha a jogalkalmazóknak is gondot okoz, akkor mi lesz az állampolgárokkal? Az ilyen jogalkotási dömping, vagy „törvénygyár” következménye a „selejt” gyártása. Nagyon sok még a nyitott kérdés
– állapítja meg.
A jelenlegi módosítás egyelőre nagyon tág, nehezen értelmezhető kereteket ad.
– Bármire ráhúzható a tiltás. Hiába van tételesen felsorolva, olyan „gumifogalmakat” alkalmaz, amelyek szélesre húzhatóak. Nem véletlenül vannak ezek ilyen jogásziasan megfogalmazva, és nem véletlenül elvontak.
A konkrét jogalkalmazáshoz konkrét tiltások és esetkörök kellenek, nem pedig ilyen szélesre húzható, elvont fogalmak.
Ez az, ami mindig zavart fog kelteni a jogértelmezésben, ezért legalább két évnek el kell telnie, hogy a gyakorlatban is működjön – jegyzi meg.
A konkrétumok hiányában pedig szinte bármi megtiltható. Egyelőre azt sem látni, hogy egy rendezvény megtiltható-e akkor, ha a közelében egy nagykövetség vagy bíróság fekszik, de a rendezvény tematikája nem érinti. Nem tudni, hogy mekkora távolságnak kell lennie ezen intézmények és a gyűlés helyszíne között, hány méterben határozzák ezt meg.
Feltettük ezeket a kérdéseket a rendőrségnek, illetve azt is, hogy milyen szempontok alapján döntenek az engedélyezés vagy tiltás mellett, és mit jelent pontosan a közlekedés akadályozásakor a közvetlen, szükségtelen és aránytalan mérték, mi számít annak. Válaszlevelükben annyit írtak, hogy
A rendőrség a hatályos jogszabályok alapján végzi a munkáját.
