Védd magad!

A kesznyétei öregúrnál (69) két éve elszakadt a cérna. Harmadszor dézsmálták meg a kertjét, ellopták az uborkát, lekopasztották a csenevész gyümölcsfákat. Elege lett. Áramot vezetett a kerítésébe, s ezt kartonlapra ki is írta. Nem életveszélyes 220 voltot, ahogy írják, csak gyengeáramot.

A következő uborkakommandó egyik tagja mégis belehalt. Az eljárást elindították, gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával, első menetben a gazda egy évet kapott, a másodfok előtt kórházba is került, nemrég megúszta szigorú megrovással.

Igaz, eljött az új kurzus, a jogos önvédelemmel kapcsolatos törvények pedig még Bajnai alatt változtak. 2010-ben megérkezett a három csapás, a háromezer rendőr, a „közigazgatási elzárás”. És a Jobbik. A tyúklopás politikai távlatot kapott.

– Nálunk a boltban ki van plakátolva a Blikk-cikk: kiflilopásért két nap börtön! – mondja széles mosollyal a Fidesz egyik régi kommunikációs trénere. – Lépni kellett valamit.
Annál is inkább, mivel az uborkacsata bírósági végkifejlete drámaian alakult. A bácsit gyakorlatilag felmentették, a jogos ön- és tulajdonvédelem elve pedig heteken belül megjelent az alkotmánytervezetben is.

Csakhogy közben (2009-ben) a Btk. gyökeresen megváltozott. A Bajnai-kormány, okulva Kesznyétén, lazított a jogos önvédelem doktriner megkötésein. Bevezette az „aktív vagy megelőző jogos védelmet”. A támadásnak nem kell közvetlennek és direktnek lennie, bizonyos feltételek mellett készülni is lehet rá (árammal, kutyával, gázspray-vel). A védelem eszköze nem lehet gyilkos fegyver, a veszélyről környezetünket tájékoztatni kell („harapós kutya”), s halállal nem végződhet. A másik újítás a Btk.-ban „az arányos védelem szükséges feltételeinek módosítása”. Az önvédelem bizonytalan lélekállapot. Régi ideológusai úgy ironizáltak: „Persze, majd feltétlenül hordok magamnál körzőt, szögmérőt, logaritmustáblázatot, hogy bemérjem, hány százalékban fenyegette a család életét, testi épségét a rabló, s kiszámítom, a válaszcsapás jogarányos-e. Pszichológushoz fordulok, hogy kimutassa, okoz-e kóros tudatbeszűkülést a két frász, amit kaptam.”

Övék a felelősség

– A jogos önvédelem klasszikus tényállása szinte mindenben a védekező javára változott – mondja Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntetőjogi Kollégiumának vezetője. – Nem kell „beszűkült tudatállapotot” keresni. Ha valaki éjjel a lakásomba lép, nyilvánvaló, nem jó szándékkal teszi.
A bírónő nem érti, miért kell a jogos önvédelem elvét az alkotmányban rögzíteni, ha a Btk. 2009-ben gyökeresen átformálta azt. De a politikától, a politikusoktól távol tartja magát.

– Ők tudják, övék a felelősség – mondja szárazon.
A bírónő inkább azon aggodalmaskodik, hogy a Btk. új rendelkezései nem elégségesek.

– A jogszabályt azokra a szerencsétlen idős emberekre gondolva dolgoztuk ki, akik a támadások leggyakoribb áldozatai. De rajtuk ez nem segít. A nyugdíjasok nem szoktak fegyverkezni.
A gyanútlan állampolgár az alkotmányos deklarációt olvasva talán azt hiszi: ez tiszta Amerika, jogod van lelőni a birtokodra lépő gyanús idegent. Nincs így. Semmi sincs úgy, ahogy a legendák híresztelik. Amerikában sem lehet jog- és tulajdonvédelemből szabadon lövöldözni. És Magyarország sem lesz a korlátozás nélkül tartható fegyverek arzenálja.

Rendőrségi szakértőnk szerint nincs sok legálisan tartott lőfegyver magánkézben: alig 57 ezer. (Főleg gázpisztoly.) Annál többet tartanak engedély nélkül. A bűncselekmények zömét ezekkel követik el.

– Ilyesmi mindig volt, mindig lesz, még az állampárti időkben is találtunk titkos fegyvergyűjteményt. Ma is fény derül egy-egy arzenálra.
Az új alkotmány sem biztosít fegyvert a jogos önvédelemhez. A fegyvertartás amerikai tradíció, hisz a pionírok korában nem létezett állami igazságszolgáltatás, a polgárháború után pedig az állam „elfelejtette begyűjteni” a lőfegyvereket. Több tízezer jó minőségű puska került így magánkézbe. Hozzászoktak.

Három csapás

– A magyarok megijednének, ha önvédelem címén előkerülnének a fegyverek – mondja a rendőri szakértő.
De az önvédelem joga tetszik. Lengyel László politológus szerint ez is afféle „innen-onnan összekapart alkalmi habarék”, amiből tucatnyi akad az orbáni alkotmányban. Sorra vettek mindent, amiről feltételezik, hogy tetszeni fog, és elvonja a figyelmet a lényeges elemekről. Ha nyolcvanöt százalékban támogatnák a halálbüntetést, a tényleges életfogytiglan majd kárpótolja őket. Az önvédelmet is imádni fogja a nép, míg meg nem jelennek a képernyőn az első balesetek. Az amerikai hírcsatornák hemzsegnek tőlük.

Lengyel szerint az elmúlt tíz hónap revánstörvénykezése a népítéletek felé mozdította el az igazságszolgáltatást.

– Háromezer rendőrrel, három csapással indítottak, s amikor kiderült, hogy nem megy egy csapásra, azt mondták: védd magad. Megengedem.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint nehezen vitatható, hogy a passzus a legátlátszóbb szavazatszerző manőver, mégis félelemkeltő légköre van, ami a kormány hatalomgyakorlási módszerébe bőven belefér. Erőszakos társadalomképet sugall, az erőszak kultúráját. Ha az önvédelem a Btk.-ban szerepel, azért van ott, hogy a konfliktusokban a bírákat eligazítsa. Ha az alkotmányban bukkan fel, az nyílt beismerés: az állam ettől kezdve senkit nem fog megvédeni.

Fleck szerint egy fontos alkotmányos elv mégis korlátozza a parttalan önvédelem jogát.

– Az élethez való jog minden szabályt felülír, és az ítélkezésbe visszahozza az arányosság elvét. Előbb-utóbb majd kiderül: önvédelemből nem lehet minden mozgó célpontra lőni.
A józan bírói gyakorlat idővel újrateremti az ésszerű ítélkezési normákat. Bírói józanság ide, jogalkotói szabadság oda, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke nem tartja „jópofa politikai trükknek”, hogy népszerű büntetőjogi elemekkel „szalagozzák fel” az alkotmányt. És nem jó, ha a törvény „lefagy”, megkövül.

– Az alkotmányos megdicsőülésnek az lesz az eredménye, hogy csak az alkotmányon belül vagy azzal együtt, kétharmaddal lehet a törvényt módosítani. Gyakorlatilag tehát soha. A kormány a jelenséggel foglalkozik, nem az okokkal. Szaporodnak a tyúklopások? Védd meg magad!
A bírónak ettől kezdve annyi mérlegelési joga lesz az ilyen ügyekben, hogy felmentés és elítélés között döntsön (jogos volt-e az önvédelem), miközben ott fekszik egy halott. Nem könnyű. Ahogy a bírák helyzete is egyre nehezebb. Szűkül a mérlegelési jog, a törvényalkotó rajta akarja tartani „szemét” a művén.

– Ez rossz út, nagyon rossz út – mondja Bánáti.
Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója szerint évente száz körül mozog az olyan bűnesetek száma, amelyeknél elsőre azt kell tisztázni: a bűnelkövető „jogos vagy jogtalan védelmi helyzetben” cselekedett-e. Az önvédelem joga korántsem olyan egyszerű, hogy egy bővített mondatban alkotmányosan letudják.

A kriminológus békülékeny ember.

– Nem mondom, hogy rossz szándék vezeti az alkotmányozókat. Ismerethiányt, tájékozatlanságot gyanítok – mondja.
Néhány „távlatos” politikai szempont az új, áramvonalas alkotmányt is átszövi. Fideszes képviselők mondják: „Így fogjuk ki a szelet a Jobbik vitorlájából.” Ám az önvédelmi jog enyhén romaellenes, „nemzetvédő” éllel került be a szövegbe.

A nyakas gazda most már alkotmányosan védheti házát, malacát, uborkáját. Persze az alkotmány arra (is) születik, hogy a polgárt a saját kormányától védje. Itt még vannak hiányok.