Várólistássá válhat a „Bosnyák téri projekt”

A Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt, a CivilZugló Egyesület után, a DK képviselői sem támogatják már a zuglói városközpont Bosnyák térre tervezett építését – mondta el a KeLjfeLjancsiban reggel Várnai László.

Alkotmányjogi panasszal próbálják a holnapi képviselő-testületi ülésen várólistássá lassítani a gőzerővel megindult projektet. Várnai szerint helyi népszavazásra, meg arra van szükség, hogy a képviselő testület ne alakuljon át folyamatosan, hiszen képviselők váltanak pártot, miközben Szabó Rebeka alpolgármester a Párbeszéd listáján „menekülne” a Parlamentbe.

A Bosnyák tér mögötti, közel hét hektáros területet – ahol a zuglói önkormányzat sportközpontja volt – 2006-ban, Papcsák Ferenc vezetésével adták el egy lengyel konzorciumnak, ami azért is akart új városközpontot építeni, mert ígérettel bírt, hogy 2010re a Bosnyák térig bővítik a négyes metrót. Ám jött világgazdasági válság, és nem történt semmi. A lengyeleket a Bayer Construct vállalatcsoport váltotta fel, ami mögött Balázs Attila, NER-közeli vállalkozó tűnt fel. A projektet időközben kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánították, amivel az önkormányzat nagyjából béna kacsává vált lehetőségeit illetően. Hiába döntöttek korábban, hiába szólt az építési szabályzat arról, hogy maximum 18 méter lehet a legmagasabb épület, a Bayer már 35 méterrel számolt, miközben az ideálisnál, a terület teherbírásánál sokkal több lakás építését tervezett.

Róka fogta csuka helyzet jött létre: a Bayer nélkül nem tudta megépíteni a városközpontot az önkormányzat, hiszen a magánberuházás az önkormányzati beruházás rész-finanszírozójává vált, miközben a Bayernek a kivitelezéshez önkormányzati engedélyekre volt szüksége. Kulcsjelentőségűvé vált a szakrendelők, az új városháza épülete épp úgy, mint a Bosnyák téri piac. Előbbiek az önkormányzatnak voltak fontosak, utóbbit pedig a Bayer akarta más, egyben kisebb helyre paterolni. Horváth Csaba polgármester hiába győzködte a médiát és a helyieket, senki nem akarta elhinni, hogy a kisebb terület okán nem fognak az egekbe szökni az árak.

Horváth Csaba optimizmusát a november 11-i képviselő-testületi ülés alapozta meg, hiszen akkor a testület megszavazta az „elvi-koncepciót”, amiben a hivatal, a szakrendelő és a piac „egyben volt”. Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője egyedül szavazott nemmel, miközben a Fidesz tartózkodott. A projekt megítélése egy lakossági fórumon és az azt követő közmeghallgatáson változott meg gyökeresen. Utóbbin – Várnai szerint – törvényellenes volt, hogy a polgármester eleve nem tette lehetővé, hogy a projekttel kapcsolatban kérdések hangozzanak el, ami előbb joggal váltott ki dühöt a jelenlevők köréből, majd Várnai elmondása szerint a résztvevők ötöde, köztük sok baloldali szavazó távozott. A zuglóiak egyébként a valós adatokkal máig nem ismerkedhettek meg. „Nem igaz, hogy rászerveztünk volna, ahogy Horváth Csaba állítja, hiszen ez Budapest utolsó klasszikus, ponyvás, őstermelőket felvonultató piaca. A jelenlegi piac 20 ezer négyzetméteres, az új 5600 lenne, azaz minden negyedik árus jöhetne csak, nyilvánvalóan felmennének az árak… holnap fogjuk alkotmányjogi panasz benyújtásával próbáljuk megoldani a helyzetet” – utalt Várnai a „kutyás” Victora javaslatára, amire a Demokratikus Koalíció inkább egy saját alkotmányjogi panasszal reagált.

Abban a helyzetben, amikor a polgármester nagyot akar álmodni, amikor a Bayernek a plázára van érvényes építési engedélye, a lakóparkra, közművekre azonban nem, igen rosszul vette ki magát, hogy a következő közgyűlésen a kiviteli tervek közbeszereztetésére mintegy 380 millió forintot akartak elkölteni, ami egyben azt is sugallta, hogy nincs ellenvélemény, a projekt gőzerővel haladhat a lefektetett síneken.

A 2011ben megalakult Zuglói Szülők Közössége levelet írt, és hat pontos kívánságlistát fogalmazott meg. A lakossági tiltakozás most már tehát legalább a pártok füléig eljutott. Horváth Csaba józanul döntött – Várnai elmondása szerint –, amikor visszavonulót fújt. A korábban mellékletben közölt szerződéstervezetről már nem állítja, hogy tükrözné az Önkormányzat álláspontját, ahogy a közbeszereztetés is várhatóan csúszni fog.

Szó szerint a következő áll a képviselőtestületi tagoknak december 13-án elküldött levelében: „A Zuglói Városközpont kapcsán számos lakossági kérdés merült fel… amelyek kapcsán további egyeztetést tartok szükségesnek, ezért javaslom, hogy a napirendet csak tájékoztató anyagként vegyék figyelembe. A határozati javaslatokat visszavonom azokról később szükséges majd dönteni.”

Az elvi támogatás megszavazásakor tényleg felkérték a polgármestert, hogy a kiviteli terveztetést készítse elő. Ez került volna 380 millió forintba. A lakossági felháborodással azonban nem számoltak.

„Nagyon-nagyon előre szaladtunk. Az előterjesztést a gazdasági és a várostervezési bizottságban is leszavazták. Az alkotmányjogi panasz benyújtását én javasoltam először, a DK most mégis megpróbál a tiltakozás élére állni, miközben november 11-én még ők is támogatták a projektet” – teszi hozzá nem kevés malíciával Várnai.

Várnai László a képviselőtestületen belüli szavazati arányokról is beszélt: „a DK és a Momentum kilenc embert jelent a huszonegy fős testületben, én vagyok a tizedik, a kétfarkúakkal már tizenegyen volnánk. A Fidesz tartózkodásával nem menne át a javaslat… a borotva éle ma azért ennyire éles, mert nemrég két ember is elhagyta az MSZP-frakcióját, és átült a Demokratikus Koalícióba. Szabó Rebeka alpolgármester pedig befutó helyet kapott a Párbeszéd listáján. Nyilvánvalóan el akar menekülni innen.”

Fiala kérdésére, hogy mire jöhetett rá a Dk és a Momentum, Várnai szerint könnyű válaszolni: a lakosság hangulatára. A Momentum közvéleménykutatást is készített reális kérdésekkel, nem úgy, mint a polgármester. Mi lehet a kompromisszum?
Lakonikus a felelet: „Népszavazás. Meg kell kérdezni a lakosokat, hogy szerintük mi fontos. A piac? Új szakrendelő? Vagy egy új Városháza?”

(Kiemelt kép: Várnai László, a Civilzugló Egyesület elnöke felszólal Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa meghallgatásán Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén 2015. október 26-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)