Van más út: hatékonyabb, átláthatóbb gazdaságpolitikát, igazságos adórendszert

A Magyar Szocialista Párt Elnökségének felkérésére a József Attila Alapítvány korábbi hagyományaira alapozva megkezdte a köz- és szakpolitikai programok kidolgozását. Az alapítvány szervezésében működő munkacsoportokban mintegy 140 szakértő vett részt a munkában. Közöttük vannak olyanok, akik korábban az államigazgatásban és vállalatoknál dolgoztak, de bevonták a tagozatok szakértőit, valamint — egyetemi oktatók ajánlásával — új fiatal szakértőket is.

A munkacsoportok foglalkoztak a gazdaságpolitika (innováció, zöldgazdaság, környezetvédelem), agrárpolitika és vidékfejlesztés, foglalkoztatás- és szociálpolitika, demokrácia, állam-és közigazgatás, oktatás és kultúra, egészségpolitika, biztonság- és külpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. Azt vállalták, hogy olyan irányadó tanulmányokat készítenek az MSZP számára, amelyek a 2011 őszére kialakult magyarországi állapotokból indulnak ki, de figyelembe veszik a várható európai és globális változások hazánkat érő hatásait is.

Az egyes köz- és szakpolitikai kérdésekben olyan álláspontok kialakítását ajánlják az MSZP-nek, amelyek bizonyítják: az MSZP kormányzóképes erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal. A munka célja volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos problémák, kérdések és megoldási módok újraértékelésére is sor kerüljön.

Ebben a munkában támaszkodnak az MSZP tagok által interneten küldött javaslatokra, az általuk fontosnak tartott problémák megoldására. Ezek egyrészt a köz- és szakpolitikai javaslatok hangsúlyaira, másrészt pedig konkrét szakpolitikai területekre, illetve adott problémákra vonatkoztak.

Az országgyűlési képviselőcsoport kabinetjei együtt az MSZP tagozataival megvitatták a József Attila Alapítvány szakértőinek javaslatait és így készültek el azok a vitaanyagok, amelyek

Sorozatunkban ezeket az elemzéseket ismertetjük.

Mást, máshogy – Van más út: hatékonyabb, átláthatóbb és szervezettebb gazdaságpolitikát, igazságos adórendszert

Magyarországnak nyitott, innovációra és fejlődésre képes, a hazai vállalkozások versenyképességén és igazságos közteherviselésen alapuló gazdaságra van szüksége – végső soron ez segíti elő a lakosság életszínvonal-növekedését. A József Attila Alapítvány szakértői azt javasolják az MSZP-nek, hogy új együttműködésre alapozza politikáját. A harmadik részben az alapítvány nyolcpontos gazdaság- és társadalompolitikai javaslatát tekintjük át.

Innovatív gazdaságot

Magyarország fenntartható fejlődésének előmozdításához, versenyképességének növeléséhez, és biztonsági, védelmi képességeinek fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a társadalom és a gazdaság a tudáson és az innováción alapuló fejlődési pályára álljon. Ennek a pályának az eléréséhez és megtartásához nélkülözhetetlen az innovációt ösztönző környezet kialakítása.

Miközben a jelenlegi kormány azt célozta meg, hogy a K+F ráfordítások mértéke érje el a GDP 1,5 %-át 2015-ig, aközben 2010-ben és 2011-ben is csökkentette az innovációra fordított állami támogatásokat: a nemzeti K+F ráfordítás a GDP 0,9%-ára és ezen belül a vállalati K+F ráfordítás 49%-ra csökkent. A József Attila Alapítvány azt javasolja az MSZP-nek, a K+F ráfordítás dinamikus emelését úgy, hogy 2020-ra érje el a GDP 3%-át, elsősorban a vállalati ráfordítások ösztönzése révén. Átlátható módon, a piaci szempontokat szem előtt tartva, a piaci partnerekkel együttműködve, a bürokratikus korlátokat jelentősen csökkentve erősítse az állam kutatás-fejlesztési szerepét, illetve elkötelezettségét.

Fordulat a zöldgazdaság felé

A József Attila Alapítvány szakértői határozott fordulatot javasolnak az MSZP-nek a gazdasági, szociális és környezeti biztonság érdekében. Újból meg kell erősíteni környezetvédelem állami ellenőrzési pozícióit, valamint helyre kell állítani annak társadalmi és civil hátterét. Az adórendszerben a javak és teljesítmények adóztatása helyett egyre inkább a káros, veszélyeztető folyamatok adóterhelését kell növelni: érvényesíteni kell a „szennyező fizet” elvet. Mindemellett a szabályozás aktív eszközeivel és tudatformálással kell hatékonyabbá tenni a zöldpolitikát.

Az előrelátó kormányzás kiaknáz minden olyan lehetőséget, ahol egyszerre érhető el környezeti és másfajta nyereség. Ilyen lehetőségek nagy számban adódnak az energia-felhasználásnál. Közismert példaként említhető erre a lakások energiatakarékos felújítása, korszerű fényforrások vagy energiatakarékos elektromos-elektronikai eszközök alkalmazása. Ezekkel az energia-felhasználásban igen nagyarányú – gyakran 50%-os vagy annál is nagyobb – megtakarítás érhető el. Jelentőségüket mutatja, hogy például az épületek fűtése és hűtése mintegy harmadát teszi ki a teljes energia-felhasználásnak.

A szennyezések elkerülése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy településeink kellemes lakókörnyezetet biztosítsanak. A jogi eszközök csak akkor segítik elő a lakóhely védelmét, ha folyamatosan erős társadalmi elvárással és döntéshozói következetességgel is párosulnak. Megoldást jelent a környezettudatos magatartási minták társadalmi tudatformálás útján történő elterjesztése. A környezet védelmét szolgáló településüzemeltetési feladatok (szemét, szennyvíz) költségeinek jelentős részét ma már a lakosság viseli, így joggal várja el a színvonalas és hatékony szolgáltatást.

Fejlesztést ösztönző államot

A rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat átgondoltan, célorientáltan és összehangoltan, a közösségi érdekeket szem előtt tartva kell felhasználni. Mivel a fejlesztési források döntő része az Európai Uniótól származik, célszerű a fejlesztéspolitikát az uniós szempontokkal összehangoltan előkészíteni. A tartós növekedést eredményező fejlesztéspolitika versenyképességre koncentrál, amelyet támogat a szakpolitikák versenyképességi megközelítésű koherens rendszere. A versenyképesség növelése egyszersmind a „jól-lét” növelését is célozza: a fejlesztések a felelős üzleti működés keretei között valósuljanak meg.

A fejlesztési források felhasználásának régióközpontúnak kell lennie. Ám ehhez szükséges a kistérségek és a régiók tényleges mozgásterét rögzítő törvényi szabályozás kialakítása; a saját bevételi források feletti szabad rendelkezés biztosítása; a források decentralizált intézményrendszer keretében történő felhasználása.

A József Attila Alapítvány szakértői azt javasolják az MSZP-nek, hogy a hálózati infrastruktúrák fejlesztését, az oktatási és képzési rendszerek modernizációját, a kutatás-fejlesztés és innováció fokozott támogatását, a foglalkoztatás bővítését, valamint a kis- és középvállalkozások erősítését helyezze a fejlesztéspolitika fókuszába.

Az energetika fejlesztése a fenntartható fejlődésért

Magyarországnak olyan energiapolitikát kell megvalósítania, amely egyszerre képes megteremteni az emberek gazdasági, környezeti és szociális biztonságát, valamint létrehozza a fenntartható gazdasági növekedés feltételeit. Ennek három alapelve: fenntarthatóság, biztonság és versenyképesség. Az energiabiztonság növelése mellett minél teljesebb mértékben ki kell használni Magyarország megújuló energiaforrások felhasználásában rejlő lehetőségeit.

Óvatosság indokolt az atomenergia felhasználása tekintetében: ez csak a lehető legmagasabb szintű biztonsági követelmények mellett alkalmazható, növeléséről csak megalapozott és nyilvános előkészítés után, népszavazás alapján szabad csak dönteni. Magyarország energetikai ellátás-biztonságának növelése érdekében a következő években elsősorban az Európai Unió, egységesülő belső energiapiacának erősítésére, az energiapiacok hatékonyságának növelésére kell a hangsúlyt helyezni.

A lakosság és esetleg a kisvállalkozások egy része számára szükséges rászorultság alapján a piaci hatások tompítása, a piaci ár ingadozásai hatásainak kisimítása – akár végfelhasználói árszabályozással – az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetősége és a társadalmi szolidaritás jegyében.

Közlekedésfejlesztés a gazdaságért, az életminőségért

A József Attila Alapítvány szakértői azt ajánlják az MSZP-nek, hogy támogassa a közösségi közlekedés átalakítását, hogy az kulturált, tiszta körülmények között, kényelmesen és pontosan, megfizethető áron biztosítsa szolgáltatásait. Mindazonáltal a közösségi közlekedés rendszerének átalakítása semmiképp sem eredményezheti egyetlen társadalmi csoport elszigetelését sem, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy alternatívát jelentsen az autós közlekedéssel szemben. A díjpolitika átalakításának alapvető iránya a költségalapú árképzés legyen. A szociális szempontokat az indokolt körben, jól célzottan kell érvényesíteni. Az igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolt állami támogatással a szociális szempontok függetleníthetők a közlekedési vállalatok működésétől.

Az európai közlekedési folyosók kialakítása során a fejlesztések többsége a vasúti közlekedést szolgálja. A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy a következő évek fejlesztéseinél szintén ezt érvényesítse. A vasúti fővonalak fejlesztésével sebességben és kényelemben is vonzó alternatívát lehet teremteni országos szinten az egyéni autós közlekedéssel szemben. Az államnak elő kell segítenie, azt is, hogy kihasználjuk a Magyarország földrajzi adottságaiban rejlő logisztikai lehetőségeket, ami elsősorban a kelet-nyugati és észak-déli irányú szállítási, illetve kereskedelmi útvonalakat illeti.

Vállalkozásfejlesztés és az exportképesség erősítése

Magyarországnak meg kell haladnia a „duális gazdaságot”, amelyben egyszerre vannak jelen a tőkeerős, gyors fejlődésre és növekedésre képes nemzetközi vállalatok, valamint a hozzájuk képest stagnáló, gyakran fél-szürkén működő, állandó finanszírozási nehézségekkel küszködő hazai cégek.

Az államnak támogatnia kell a multinacionális vállalatok potenciális magyar beszállítóit, amihez a megfelelő üzemméret elérésén keresztül vezet az út – olyan üzemméretre van szükség, amelynél komolyan vehetik a beszállításra jelentkezőt. Mindemellett a beszállítóvá váláshoz a gyártási képességeken túl a komoly mennyiségű immateriális beruházásra is szükség van. A középvállalatok beszállítói potenciáljának erősítéséhez elsősorban hatékonyságuk, általános menedzsment-színvonaluk, alkalmazkodóképességük, kutatás-fejlesztési tevékenységük erősítésén alapulhat.

A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a József Attila Alapítvány szakértői azt ajánlják az MSZP-nek, hogy olyan kombinált tőke- és hitelprogramokat kezdeményezzen, amelyek hatékonyan segítenék ezeknek a vállalkozásoknak a fejlődését, versenyképességük javítását, nemzetköziesedésüket. Egyben azt javasolják, hogy lépjen fel a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek egyszerűsítése érdekében. Mindezeken túl növelni kell a magyar vállalatok exportképességét: a hazai vállalatokat támogatni kell abban, hogy exportra alkalmas termékeket állítsanak elő.

Az állam vagyonának felelős kezelése

A magyar államnak immár nincs privatizációs kényszere: az állami vagyon mértéke arányaiban kisebb a nyugat-európai átlagnál. Ebből következően a meglévő állami vagyon hatékony működtetésére kell koncentrálni. A közszolgáltatásokat az államnak a szerződésekben rögzített mértékben támogatni kell, annak érdekében, hogy a szolgáltatók a közszolgáltatások nyújtására kötelezhetők legyenek.

Külön kell választani a tulajdonosi jogok gyakorlását a hatósági ellenőrzéstől. Ez azt jelenti, hogy az egységes állami vagyonkezelés – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – hatáskörébe kell adni minden állami tulajdonú társaságot, társasági tulajdonhányadot és eszközt. Mindemellett az állami vagyonkezelést el kell választani a költségvetéstől: nem lehet a vagyonkezelés tulajdonosi ellenőrzése a költségvetési szervezet feladata.

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi irányításának feltételeit és szabályait közelíteni kell az állami tulajdonú társaságok irányításához. A köztulajdonban lévő gazdasági társaságok menedzsmentje és vezető tisztségviselőinek javadalmazása terén – a célszerű mértéktartás, és a társadalmi igényeknek való szükségszerű megfelelés mellett – törekedni kell a megfelelő ösztönzésre, valamint vagyonkezelési felelősség honorálására.

A közteherviselés új rendje

A József Attila Alapítvány ajánlása szerint szükség van az adórendszer modernizációjára, amely az egyéni felelősségre, öngondoskodásra, a decentralizációra, a közkiadások hatékonyságának növelésére épít. Az adórendszerben egyszerre kell érvényesülnie a méltányosságnak, a társadalmi igazságosságnak, a szolidaritásnak az adminisztráció egyszerűségének és az átláthatóságnak. Az adórendszer nem veszélyeztetheti a költségvetési egyensúlyt: az adóterhek csökkentése csak akkor lehetséges, ha azt megalapozza a gazdaság többletteljesítménye, vagy csökkennek a kiadások.

Az igazságosság és méltányosság elve azt követeli meg, hogy azok járuljanak hozzá jobban a közterhekhez, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. Ebből kiindulva a Fidesz-KDNP-kormány által bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó igazságtalan és növeli a társadalmi különbségeket, így indokolt a progresszív adózás visszaállítása. Az MSZP alternatív javaslata: progresszív adózás, amit az egykulcsos adó mellé külön szolidaritási hozzájárulás bevezetésével lehet elérni. A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy hosszabb távon is támogassa az adójóváírás intézményét olyan mértékkel és jogosultsági határral, amely az alacsony és közepes keresetűek nettó munkajövedelmeivel kapcsolatban biztosítja azok 2010. évi reálértékét.

Javasoljuk, hogy a kisebb keresetű munkavállalóknak az állam támogatásként a maximálisan igénybe vehető mértékig egészítse ki a jogosult részére járó kedvezményt („visszatérítendő adó”), és ne függjön a munkavállaló esetében a keresettől a gyermeknek nyújtott támogatás. Annak érdekében, hogy a kiskeresetű gyermekes családok is igénybe vehessék a támogatás maximális összegét, javasoljuk az elmúlt években hatályos családi kedvezmény rendszerében alkalmazott jövedelemhatár fenntartását.

A Fidesz válságadókkal finanszírozza az adócsökkentést, ám a válságadók terhét is a lakosság viseli. Mindeközben nincs érzékelhető jele a magyar gazdaság versenyképesség-javulásának, a munkanélküliség csökkenésének. A József Attila Alapítvány javaslata szerint a munkáltatói járulék először mintegy 3 százalékpontos, majd a következő évben újabb 2 százalékpontos csökkentése elősegítené a foglalkoztatás bővítését a versenyszférában. Ezzel együtt a költségvetési hiánycél tartása érdekében 50 millió forint felett vissza kell álltani a 19%-os társasági adókulcsot. A József Attila Alapítvány azt is javasolja az MSZP-nek, hogy képviselje az üzemanyag jövedéki adójának csökkentését az Európai Unióban még elfogadott szintre, a nemzetközi pénzügyi tranzakciók adójának bevezetését, valamint csatlakozást az unió versenyképességi paktumához.