„Van bennem kétely, de embernek kell lenni” – Esztergályhorváti: vigyázat, nyaraló menekültek!

Esztergályhorváti, a 463 lelkes, csendes falucska a Zalai-dombság Kis-Balaton melletti szegletében arról vált híressé a nyáron, hogy egy civil szervezet menekülteket szeretne itt nyaraltatni. Egy magántelken, a település határában. Az ügy országszerte nagyobb hullámokat vert, mint a községben.

Megérkezésünkkor a kocsma előtt két férfi éppen azon vitatkozik, mi lesz, ha „ezek” idejönnek. Egyikük karcos hangon állítja: ő ismeri a dolgokat. Mármint hogy „ezeket” Soros küldi, mert tönkre akarja tenni az országot. Nálunk jobban élnek, mint Amerikában, és erre féltékeny Soros. Ismerőse kevésbé nagy hangon kérdezi:

– Ha ennyire jó az élet nálunk, akkor miért van az egészségügy ekkora bajban?

– A Soros miatt. Illetve nem. Gyurcsány a hibás – bányássza elő a régebbi szlogent, zavartságát leplezve belekortyol a sörébe. Társa lendületbe jön:
– Ezt honnan veszed?
Látta a tévében. Jól is jön neki, hogy rám terelheti a szót:
– Maga meg minek jött ide?

Fotó: Kökényesi Gábor

Elmondom, az a hír járja, hogy a helybeliek tüntetésre készülnek a menekültek nyaraltatása ellen. Legalábbis ezt mondta a térség országgyűlési képviselője. – Érdekes. Minket meg sem kérdezett – mondja, és felhörpinti maradék sörét. – Orsival beszélt? Ha ő nem tud róla, akkor nem is lesz itt semmi.

Orsi, akinek a tudta nélkül semmi sem történhet a faluban, nem más, mint Rékasi Csabáné, Esztergályhorváti független polgármestere. Gyüttmentnek számít, pedig már tizenhét éve él a faluban. Ő látja el a falugondnoki teendőket is. – Sem ez nem vagyok, sem az – feleli, amikor pártállását firtatom. – A balosoknak jobbos vagyok, a jobbosoknak balos. De én csak a faluért vagyok.

Megkérdezem, mit szól a menekültek nyaraltatásához meg a falubeliek tiltakozásához. – Van bennem kétely, de embernek kell lenni – mondja.

Rékasi Csabáné polgármester
Fotó: Kökényesi Gábor

A polgármester is csak a sajtóból tudta meg, mi készül azon a bizonyos telken, az alapítvány csak az ügy kipattanása után vette fel a kapcsolatot a településsel. Miért is lett volna másképp, teszi hozzá a faluvezető, hiszen magánterületen lenne az üdültetés, egy osztrák orvosnő zárt kertjében. Hogy nézne ki, ha beleszólna abba, kit enged be a saját birtokára?

A tüntetésről azt mondja, a falu lakói nem szerveznek ilyesmit.

– Nincs egységes álláspont a faluban a menekültek üdültetésével kapcsolatban. Van, akinek meggyőződése, hogy ez a „Soros-terv” része, és hamarosan menekültektől feketéllik majd a határ, más meg azt mondja, őt nem zavarják az idegenek, csak ide ne jöjjenek.

És persze olyanok is akadnak, akik kicsit jobban figyeltek a templomban, és értőn olvassák a Bibliát.

Ők inkább segítenének. Mert igenis nagy segítség ennek a pár családnak ez a kis nyaralás.

Mivel úgy tűnik, a falubeliek mindent csak utólag tudnak meg arról, ami náluk készül, és ez lehet a félelem oka, lakossági fórumot szerveznek, ahol kérdezni lehet majd az illetékesektől. Rékasi Csabáné óvatos optimizmussal említi, mintha a falu lakói nyitottabbá váltak volna a párbeszédre az elmúlt hetekben. A végső döntés szerinte a helyi közösség emberségének próbája is lesz.

– Ha a fideszes képviselő, Manninger Jenő felháborodása ellenére végül elfogadják, hogy a menekültek itt nyaraljanak, nem tartanak a kormány bosszújától? – firtatom. – Nem félek ettől. Azt vehetnék csak el, amit eddig se adtak – magyarázza a polgármester.

Fotó: Kökényesi Gábor

Siewert András a menekültválság kezdete óta segítette a Migration Aid Alapítvány munkáját. Ott volt a Keletiben, Röszkén és mindenhol, ahol segítő kézre vagy emberi szóra volt szükség. Most az alapítvány operatív igazgatója. Az esztergályhorváti nyaralásról elmondja: három faházuk van, ezekben összesen tizenegy ember fér el a három önkéntessel együtt. Vagyis jó esetben két négyfős családot lehet egyszerre vendégül látni.

Hogy miért lett ebből akkora balhé? Siewert szerint az ügy nyilvános része azzal kezdődött, hogy pár hete kitettek a honlapjukra egy hirdetést, amelyben önkéntes segítőket kerestek a terület rendezésére, a házak kitakarítására. Az egyik lap kiszúrta a hirdetést, és a tényeket eltorzítva azt írta: Keszthely közelében migránsokat akarnak letelepíteni.

– Felhívtak, igaz-e, hogy a Soros-terv részeként menekülteket akarunk betelepíteni Keszthelyre. Azt sem tudtam, miről van szó! – emlékszik vissza Siewert András.

A hamis hírt azonban rengeteg portál átvette, a végén már több ezer ember betelepítéséről lehetett olvasni. Zalaváron az ingatlantulajdonosok annyira megijedtek, hogy végigjárták a telkeket, keresve a lehetséges helyszínt. Hiába magyarázta a helyzetet a Migration Aid, az igazság ekkor már senkit sem érdekelt.

– Ez egy jól megszervezett hisztériakeltés volt

– állítja Siewert. Meséli, a polgármestert két újságíró kereste meg azzal, hogy az ő falujában nyaraltatják majd a menekülteket. Ismerték az ingatlan helyrajzi számát és tudták az osztrák tulajdonos adatait. Nem biztos, hogy maguktól.

Fotó: Kökényesi Gábor

Persze a nyaralás nem csupán a zárt kertben lenne, a Balatonhoz és a környékbeli fürdőkbe is kirándulnának a vendégül látott családok. Amelyeknek tagjai ellenőrzött, menekültstátussal rendelkező polgárok, jogszerűen tartózkodnak az unió területén, és igyekeznek minél hamarabb beilleszkedni. Akad olyan család, amely csak három napra tud kiszakadni a menekültélet nehéz mindennapjaiból, de olyan is, amelynek tagjai most jöttek ki a tranzitzónából, lakást és munkát keresnek.

A szóban forgó telek tulajdonosa egy osztrák orvosnő, szemész, akit mélyen megérintett a menekültek helyzete. Ausztriai otthonába folyamatosan fogadott be rászorulókat, amikor a legnagyobb szükség volt a segítségre. Később bejelentkezett a Migration Aidnél azzal, hogy üdültetés céljából megvásárolt egy ingatlant, ahol a menekült családok azt érezhetik pár napra, hogy nincs vége a világnak, s ezt telket a rajta álló három faházzal felajánlotta üzemeltetésre, gondozásra. Viszont már beköszöntött az ősz.

– Nem tudom, lesz-e idén üdülés, mert az időjárás már nem túl kedvező, a házakban nincs fűtés – mondja Siewert András. – A hatóságok is inkább csak információt gyűjtenek, de nem segítenek nekünk. Mi persze szeretnénk, ha mindenki megértené, hogy miről szól ez az egész, ezért részt veszünk a polgármesteri hivatal által szervezett lakossági fórumon, ahol a legtöbb helybeli életében először találkozhat valódi menekülttel. Kérdezhet és válaszokat fog kapni. Ugyanakkor a menekültügy a hisztériakeltés eszköze a kormány számára. Kezdetben, egy-két hivatal vezetőjével beszélgetve konstruktív hozzáállást tapasztaltam, ám ez egyik napról a másikra megváltozott. Nyilvánvalóan leszóltak nekik: nem az együttműködés a kormányzati szándék, hanem a feszültség fenntartása.

Ellenőriznék az oltásokat?

Cikkünk nyomdába kerülése után az Index írta meg, hogy Esztergályhorvátiban az önkormányzat rendelettel írná elő a szálláshely-adóknak, hogy ellenőrizzék, a faluban megszállni szándékozó menekülteknek megvannak a kötelező oltásaik. Ez a Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint diszkriminatív, ellenkezik a menedékjogról szóló törvénnyel, és sérti az alkotmányt is. Azért diszkriminatív, mert ésszerű magyarázat nélkül tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgár között, és azért törvényellenes, mert rendeletben akar szabályozni olyasmit, amit csak törvényben lehet – a szerk.