Van, amit még Schmitt sem ír alá

Idén június 30-áig összesen 1248-an próbáltak kegyelmet kérni Schmitt Páltól, de csak tíz ember járt sikerrel. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján található adatok alapján azonban úgy tűnik, egyre kevesebben folyamodnak ehhez a lehetőséghez. Míg 2002 és 2007 között 1200-1378 között változott a kegyelmi kérvények száma, addig 2008-tól e kérelmek száma 800-900-ra esett vissza - írja a

hvg.hu. A kegyelemben részesültek számát tekintve 2003 és 2004 volt a csúcsidőszak. Ebben a két esztendőben ugyanis 36, illetve 41 ember részesült kegyelemben, körülbelül másfélszer-kétszer annyian, mint más években. Az átlag 23-24 fő volt, 2009-ben pedig már csak 17-en lélegezhettek fel a kérvényezők közül.

Ehhez képest szigorúbb elbírálást mutathat a 2010-es év: tavaly volt a legalacsonyabb a kegyelemben részesülők száma, mindössze öten voltak. Igaz, a kérvényezők száma is "csak" 877 volt. A kegyelemben részesültek aránya 2008-ban volt a legmagasabb, amikor a kérelmek 3,38 százalékát bírálta el kedvezően az államfő. Schmitt Pál elődje, Sólyom László több mint száz embernek adott kegyelmet.

"Egyéni kegyelmet az Alkotmány alapján a köztársasági elnök adhat. A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben" - olvasható a KEH honlapján. Az elbírálás "az elítélt személyében, körülményeiben felmerült olyan méltányolható okok alapján történik, amelyeket a bíróság az ítélet meghozatala során nem értékelt enyhítő körülményként". Az elnöknek a jogszabályok szerint nem kell indokolnia döntését, de a kegyelmi határozat akkor lesz érvényes, ha az igazságügyi miniszter utólagosan ellenjegyzi.

Hogy kik jártak szerencsével, és kik nem, nem hozzák nyilvánosságra. A Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanis, mint közölték a hvg.hu-val "az eddigi gyakorlatnak megfelelően, nem kívánja kommunikálni semmilyen formában a köztársasági elnökhöz beérkezett kegyelmi kérvényeket". Így nem tudni, hogy az államfői kegyelemben részesültek között van-e az otthonszülés feltételeinek megteremtéséért küzdő Geréb Ágnes orvosnő, akit idén március 24-én az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben bűnösnek talált, és két év fogházbüntetésre ítélt. Ha Geréb kérelmét Schmitt Pál elutasítja, akkor nem lehet kérni a döntés felülvizsgálatát. Csak arra van lehetősége Geréb Ágnesnek, vagy más esetekben a kérelmezőnek, hogy újabb kegyelmi kérelmet terjesszen elő, amit a korábbi kérelem elutasításától függetlenül bírálnak el.