Hova billen a billegő?
Sok függ attól is, milyen lesz a kampány.
A magyar parlamentben 2014 óta 199 képviselő van, a kormánytöbbséghez 100 képviselőre van szükség. 106 képviselő egyéni körzetből, 93 pedig területi listáról jut be. A parlamenti választás egyfordulós, vagyis az egyéni körzetekből az április 3-án legtöbb szavazatot megszerző jelölt kerül be, és a választás valójában ezekben a körzetekben fog eldőlni.
Érdemes megnézni, mi lett az eredmény 2018-ban.
133 kormánypárti képviselő
- 47,36 százalék Fidesz-KDNP belföldi listás eredmény
- ehhez adódott hozzá a mintegy két százaléknyi szavazat a külhoni magyarok levélszavazataiból
- a kormánypártok kapták a levélszavazatok 96,24 százalékát
- 42 listás mandátum
- 91 egyéni mandátum
65 ellenzéki képviselő
- 48,22 százalék belföldi listás eredmény (MSZP+Párbeszéd+DK+Jobbik+LMP+Momentum)
- a Momentum (3,16 százalék) nem jutott be a parlamentbe, nélküle a mandátumot szerzett pártok eredménye 45,06 százalék.
- 50 listás mandátum
- 15 egyéni mandátum
Ebből világosan látszik, hogy 2018-ban valójában az ellenzék szerezte meg a legtöbb szavazatot, mégsem nyert, tehát igaz az, hogy a győzelemhez az egyéni mandátumokat kell megszerezni a többséghez. Ha az egyik tömb sok egyéni körzetet nyer, kevesebb töredékvoksa lesz, így kevesebb listás helyet kap. Amint ez az arány megbillen, rögtön megugrik a listás mandátumok száma.
Több közvélemény-kutató is mondogatja egy ideje, hogy mind 2018-ban, mind most majdnem egyforma a két tömb támogatottsága, csak négy éve nem együtt mérték az ellenzéket. 2018-ban az ellenzék 15 egyéni körzetet szerzett meg a 106-ból, tizenkettőt Budapesten, egyet Pécsett, egyet Szegeden és egyet Dunaújvárosban. Ha az ellenzék együtt indult volna, akkor 15 mellett további 29 körzetet szerezhetett volna. De ez még messze van a többséghez elegendő száztól. Ahhoz, hogy többséget szerezzen az ellenzék, szüksége van még további 35 körzetre. Vagyis a 44 biztos körzet mellett meg kell nyernie még kilencet a billegő körzetekből.
Billegő vagy csatatér körzetek
Vegyük alapul a 2018-as eredményeket. Két körzetben 40 százalék alatti eredménnyel, 21 körzetben 45 százaléknál kisebb eredménnyel, és hat körzetben 45-47 százalék közötti eredménnyel győztek a kormánypártok.
Ez alapján Budapest mind a 18 körzetét az ellenzék nyerheti meg. Ezenkívül Pest megyében 7-5 arányban szintén ellenzéki előny várható. Továbbá Szeged, Miskolc, Pécs, Eger, Szolnok és Békéscsaba összes körzete is ellenzéki lesz.
A kormánypártoknak azonban nem kell aggódniuk Győr-Moson-Sopron, Vas, Tolna és Bács-Kiskun megyékben, mert itt várhatóan minden körzetet hozni fognak.
A 2018-as adatok alapján 11 olyan körzet van, ahol 47-49,5 százalék fölötti eredménnyel győzött a Fidesz.
Az ellenzéki hátrány itt abból adódik, hogy sok az új név ezekben az egyéni körzetekben, akiket országosan talán kevésbé ismernek, de helyben ismertek lehetnek. És értelemszerűen a Fidesz előnye az, hogy ismertebbek a képviselő-jelöltjeik. Azonban ez sem jelent feltétlenül hátrányt, hiszen a fideszes Koncz Zsófia például Tiszaújvárosban az időközi választáson kis különbséggel ugyan, de majdhogynem ismeretlenül is nyerni tudott.
Nézzük, melyik körzetben, kik fognak megmérettetni egyik és másik oldalon. (A nem az egyesült ellenzék színeiben indulókat most nem tüntettük fel, mert sok helyen nem is tudni még a jelöltek nevét.)
Ebből a 11-ből kilencet meg kell nyernie az ellenzéknek ahhoz, hogy többséget szerezzen. A Fidesznek elég három billegő körzetet szereznie ahhoz, hogy megmaradjon a többsége. Ha a 2018-as eredmények ismétlődnének meg, akkor a kormánypártok hajszállal ugyan, de 1 mandátummal megőriznék a többségüket.
Egyre több elemző mondja azt is, hogy a választások nem Budapesten fognak eldőlni, valamint azt is, hogy a Fidesz lemondott Budapestről, és szemmel láthatóan az ellenzék stratégiája sem Budapesthez igazodik, mert Budapesten szinte biztos, hogy „elviszik”.
Világosan látszik az is, hogy nincs elég nyerhető nagyvárosi körzet, így sok kisvárosban is győzni kellene az ellenzéknek a kormányzó többséghez, mint ahogyan az a billegő körzetek összetételéből is látszik. A 11 csatatérből mindössze három olyan körzet van, ami 100 ezer főnél népesebb várost érint (Debrecen, Nyíregyháza, Székesfehérvár), a többi közepes- vagy kisváros. Ezek olyan települések, ahol a kormánypártok erősek. Például Tiszaújváros az egyik billegő körzet, és itt a tavalyi időközi választáson könnyedén győztek a kormánypártok, ami jól mutatja, hogy a kisvárosi körzetekben egyáltalán nem biztos a végeredmény egyik oldalnak sem.
(Kiemelt képünk illusztráció)
