Vakvezető kutyájával együtt gázolták el Sándort

Szomorú, felkavaró hírt közölt a Baráthegyi Vakvezető- és Segítő Kutya Iskola Alapítvány.

„Modok Sándor, ahogy már hosszú évek óta, vakvezető kutyájával indult a munkahelyére. A Csongrád megyei Kisteleken kilométereket gyalogoltak, és már csak pár lépés választotta el őket, hogy belépjenek az üzem kapuján. Ekkor történt meg az, amit nem tudtak kivédeni, mert nem számíthattak rá, mert nem tehettek róla… egyszerűen érthetetlen, hogy megtörtént velük. Feltűnt egy autó és akkor gázolta el őket, amikor már nem az ő kezükben volt az életük. Egészen kevés hiányzott. Már majdnem átértek az úton, a bejárat előtt, az utolsó átkelőnél. Csak vakvezető kutyája, Infra vette észre a száguldó veszélyt. Kétségbeesetten próbálta elrántani a gazdáját, de már hiába. Az autó pedig még csak nem is fékezett. A sofőr azt mondta, hogy elvakította a nap” – írták. 

Sándort a mentő életveszélyes sérülésekkel szállította kórházba, a mentőben még képes volt beszélni, de a kórházban már nem tudták megmenteni az életét.

Tragédiája pontos körülményeit még vizsgálja a rendőrség. 

Sándor vakvezető kutyáját, Infrát az alapítvány vette gondozásba. Csodával határos módon csak kevéssé sérült meg, mint kiderült

a hős kutyának egy a vakvezető hám okozta vérömleny van a mellkasám, amit az okozotott, hogy megpróbálta Sándort elrántani a feléjük száguldó autó elől. 

Infrát kiképzője fogadta be otthonába, nála nyugodt körülmények között pihenhet. Meg van szeppenve kicsit, a hangos dolgokra összerezzen vagy odakapja a fejét. Hatalmas trauma érte, sok időre van szükség, hogy kiderüljön, hol és hogyan tudja folytatni az életét – írja az alapítvány, amely Modok Sándor kutyájáról mondott szavaival búcsúzik barátjuktól: 

„Abszolút rá merem bízni magam, mert Infra nagyon nagy biztonságot ad. Mindig abszolút körültekintő és nyugodtan át merek menni vele az úton. Az önállóságom egy részét is vissza tudta adni, ami sokat jelent nekem. Mindig velem van, nem megyek egyedül az életem útján. Nemcsak egy kutya, hanem egy olyan élőlény, aki figyel rám, akihez szólhatok, aki a társam.”

(Kiemelt képünk illusztráció. Az aliglátó Tanai Csaba vakvezető labrador kutyáival, a 11 és fél éves Enyával és a 4 éves Boncával (sötétbarna) közlekedik a XV. kerületben 2017. december 13-án. A férfi idős segítő kutyája, Enya 8 éves kora óta nem tudja ellátni feladatát, azóta Bonca vezeti őket. Tanai Csaba természetesen továbbra is gondozza a hűségesen megszolgált Enyát. MTI Fotó: Mohai Balázs)