Üzengetések konferenciája: Balog az Uniónak, Navracsics a kormánynak üzent

A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatás Stratégia öt éves évfordulója alkalmából rendezett konferencia megnyitó beszédét a miniszter tartotta. Balog Zoltán szerint a felzárkózásban a legjobb recept a munka, a tanulás és a kultúra. – Mert hiába jut munka x hónapra, ha utána jön a tétlenség. Ezért fontos a folytonosság. Hiába keltjük fel és támogatjuk a tanulási vágyat, ha nincs folytatás, vagy kimarad egy időre az ösztöndíj. Hiába vannak sikeres programok, ha van egy-kettő, amelyet beleng az anyagi visszaélés gyanúja. Utóbbi kijelentéssel talán a hatóságok által is vizsgált Híd a munka világába programra utalt, amelyben 1,6 milliárd forint tűnt el Farkas Flórián vezetése alatt.
– Hiába és még sem hiába – folytatta a miniszter, majd megdicsérte a kormányt, amiért 2011-ben a magyar elnökség idején tető alá hozta az uniós roma keretstratégiát. Ez az a nemzetközi dokumentum, amelynek az oktatási deszegregációra vonatkozó passzusait Magyarország azóta sem tartja be.

A miniszter hangsúlyozta, hogy amikor a keretstratégiát megalkották, tudták, hogy kockázatot vállalnak: így láthatóvá válik ugyanis a szennyes. Ami tényleg megtörtént, kár, hogy a kormány nem a nagymosást választotta. A szegregáció ugyanis nem csökkent, a mélyszegénység sem szűnt meg, csak éppen a kormány úgy bűvészkedett a statisztikai fogalmakkal, mintha valaki kitenné a szennyest a szárítókötélre, és kiírná rá, hogy tiszta ruha.

Ennek jegyében elismeréssel szólt a közfoglalkoztatásról, ami 50 ezer olyan családot is érint, ahol a családfőnek még soha nem volt munkaviszonya. Megemlítette a „Nő az esély” programot, amelynek köszönhetően 750 roma nőnek lett stabil munkahelye. A sikerek között beszélt az amúgy súlyos finanszírozási nehézségekkel küszködő tanodaprogramokat, és a Magyar Bálint minisztersége idején kiépült Integrált Pedagógiai Rendszert, amelynek egyik lényegi elemét, a tanárok bérpótlékát a kormány által bevezetett életpályamodell kinyírta.

Nem beszélt viszont arról, hogy ebben az évben sok mélyszegénységben élő diáktól elvették az ösztöndíját. Az Út a középiskolába és az Út az érettségihez ösztöndíjprogramok állami támogatását

megszüntette a kormány, és átette azokat az uniós finanszírozású projektek közé. Az átállást nem biztosította zökkenőmentesen, ennek köszönhetően ebben az évben nem kapták a juttatásra jogosult diákok és mentortanáraik a havi ösztöndíjaikat.

És természetesen nem tért ki arra sem, hogy a teljesen központosított iskolairányítási rendszer ellenére, a kormány egyetlen iskolában sem élt azzal a lehetőséggel, hogy a roma gyerekek származási elkülönítését felszámolja.

Na, de lássuk tovább az eredményeket:

– Egyházakkal közös kedves gyermekünk – e szavakkal emlékezett meg a miniszter a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatról, amelynek fontosságát nem lebecsülve annyit jegyeznénk csak meg, hogy a másfélmilliárd forint költségvetésű program mindössze 350 diákot ér el.

Megjegyezte, a szegénységnek kitett romák aránya a két évvel ezelőtti 89 százalékról 83 százalékra csökkent. A miniszter szerint minden mutatóban javult a roma közösség helyzete, kivéve a középfokú oktatást. Ennek okaként a 18-ról 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatárt jelölte meg, ami óriási előrelépés az eddigi kormánykommunikációhoz képest, amely szerint nincs még elég tapasztalat felülbírálni ezt a döntést. Balog szavai alapján tapasztalat az már van, kérdés, hogy bátorság is lesz-e hozzá.

A kötelezettségszegési eljárás kapcsán Balog beszólt az uniós Bizottságnak. – Miért most vették észre? – tette fel a kérdést, arra célozva, hogy az oktatási szegregáció nem új jelenség. Ami igaz, csak hogy az Orbán-kormány minden statisztika szerint rontott az eleve rossz helyzeten.

Nem meglepő módon Balog nem tért ki arra, hogyan szívják el tömegével a középosztálybeli gyerekeket az egyházi iskolák, ehelyett a korábbi antiszegregációs politika csődjét emlegette, ami hat év kormányzás után azért elég meredek. Itt egy 2010-es tanulmányra hivatkozott, amelyet Hiller István akkori miniszter rendelt meg. Aki ismeri a tanulmányt, az tudja, hogy abban a kutatók azt állapították meg, hogy az integrált modellben oktató pedagógusok jobban élvezik a tanítást, a mélyszegénységből érkező gyerekek pedig jobban élvezik a tanulást, és a szidott program nélkül a szegregálódás mértéke még nagyobb lett volna.

Szóval, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, de hogy ne ez legyen az előadás mélypontja, arról Balog azzal gondoskodott, hogy ezen a ponton bevetette a „migráncs” kártyát. Ugyanazt a kommunikációs panelt, amelyet a kötelezettségszegési eljárásra adott válaszban a kormány már elpuffogtatott, most a nemzetközi konferencián is előrángatta. Ennek lényege: a Bizottság új források nélkül arra akarja kényszeríteni a kormányt, hogy a felzárkózásra szánt pénzekből csoportosítson át a migránsok integrációjára. Ezzel szerinte – „a szegény közti rivalizáció jön létre, ami nem tesz jót az ügynek”. – Ne állítsák szembe az ügyeket! – mondta, miután szembeállította az egyáltalán nem összetartozó ügyeket.

A miniszter után Navracsics Tibor beszélt. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az európai integráció összefüggésében beszélt a romák integrációjának fontosságáról. Szerinte az oktatás, sport, kultúra a legperspektivikusabb területei az európai integrációnak. E három terület segítheti az uniós polgárokat egy közös európai identitás kialakításában: ez egy olyan identitás, ami gazdagít és nem áll a nemzeti identitásokkal szemben.

Két héttel a Brexit urán fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez a közös identitás lehet az uniós integráció jövőjének egyik összetartó eleme. Talán a magyar kormánynak üzenve, kifejtette: a Bizottság nem hatóság, nem utasít, hanem koalíciókat hoz létre, kezdeményezéseket támogat, közös célokat azonosít. – Egy olyan testületet képviselek, amely mindenképpen meg akarja érteni a tagállamok szándékát, politikáját. Meg akarja érteni, mi zajlik tagállamokban – fogalmazott. Kiemelte: az oktatás akkor tudja a legtöbbet adni, ha a hozzáférést mindenki számára biztosítja, ha ezt nem teszi, akkor végleg elvág egy jobb élet esélyeitől.

Megjegyezte: az uniót gyakran éri a vád, hogy technokrata jelleggel közelít problémákhoz. Pedig az ügyeket – és ilyen a romák oktatási elkülönítése – a versenyképesség szempontjából közelíti. Szerinte ha egy oktatás nyitott, akkor az növeli a jövőben az adott ország versenyképességét. De a nyitott, mindenki számára elérhető minőségi oktatás politikai érdeke is az európai uniónak. – Az EU nem csak vámunió, hanem olyan értékközösség, amely felesküdött a képviseleti demokráciára, a jogállamiságra, az alapvető emberi jogokra, és a hasonló életesélyek megadására. A hozzáférhetőség révén mindenki számára megadni a lehetőséget a mobilitásra, a boldogulásra – fogalmazott, és bár nem mondta ki, de a kötelezettségszegési eljárás éppen ezen alapértékek megsértése miatt indult Magyarország ellen.

Navracsics Tibor világosan beszélt: a bizottságnak lépnie kell minden olyan esetben, amikor nem látja biztosítva a roma közösség hozzáférését az oktatáshoz. – Nem a szándékot vitatja a Bizottság. Senki nem vitatja, hogy Csehország, Szlovákia, Magyarország elkötelezettek. A vita a lépésekről és a tempóról szól – fűzte hozzá, célozva arra, hogy a hangzatos szavak helyett a tetteket vizsgálja a testület. Magyarul azt, hogy a szárítón lógó ruha tényleg tiszta, vagy csak ráfogják, miután még sáros cipővel ugráltak is raja egy kicsit.

– Esélyünk csak az Európai Unión belül van – zárta beszédét a biztos az üzengetések konferenciáján. Persze lehet, hogy ez is csak magánvélemény volt.