Univerzális megoldást kínál Orbán a táborának

Nemrég jelent meg két kötet a Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadásában, amelyek a Mobilitás Kutatási Centrum munkatársainak bő tíz éve tartó kutatásából mutatnak be újabb eredményeket. A kutatási eredmények részletes képet rajzolnak a NER működéséről, és válaszul szolgálnak arra a kérdésre is, miért tud töretlenül népszerű lenni a jelenlegi a hatalom a magyar társadalom legszélesebb rétegeiben.

A Fidesz három kétharmadának nem a gazdasági fellendülés a titka, azaz nem az, hogy tömegeket hoz előnyösebb gazdasági helyzetbe a 2010 előtti időszakhoz képest. A siker titkát inkább abban kell keresni, hogy a hatalom képes kialakítani „egy univerzális világképet, amelyben a táborhoz tartozók megtalálják azt a világos kapaszkodót (üzenetet), amely alátámasztja, megerősíti a saját meggyőződésüket, meglevő véleményüket, vagy amelynek segítségével feloldják bizonytalanságaikat” – írja Huszár Ákos és Szabó Andrea  az egyik tanulmányban. A cikk úgy fogalmaz: a Fidesz minden integrációs csoportban jelen van, némelyikben jobban, némelyikben kevésbé.

A 444.hu a tanulmányköteteket szemléző cikkében többek között arról ír, hogy az elmúlt évtized jelentős bővülést hozott a foglalkoztatásban. Az Európai Unió stratégiája 2020-ra tűzte ki célul, hogy a tagállamok emeljék 75 százalékra a 20-64 évesek foglalkoztatási arányát, Magyarország ezt a célt 60 százalékról indulva már 2019-re teljesítette.

Közismert, hogy a foglalkoztatás bővítésével együtt jelentősen megvágták a munkanélkülieknek szóló ellátásokat, három hónapra rövidítették a jogosultsági időt, csökkentették a szociális juttatásokat, szigorították az egészségi alapon járó pénzek feltételeit.

A kutatásban a Kovách Imre szociológus és társai által kidolgozott integrácós modellt alkalmazzák. Eszerint a társadalom legalján levő kirekesztett alulintegráltak is csak részben munkanélküliek, és bőven vannak köztük segéd- és szakmunkások, egykor munkásként dolgozó nyugdíjasok és más inaktívak is. Ők teszik ki a társadalom több mint 8 százalékát, azaz közel egymillióan vannak.

Ezek az emberek többnyire kistelepüléseken élnek, de a csoport minden negyedik tagja budapesti, és minden ötödik roma származású. Havonta átlagosan 150 ezer forint nettó bevételük van, az átlagnál sokkal kevésbé bíznak az intézményekben, elfogadóbbak a normaszegésekkel, és nem kimondottan aktívak politikailag.

A kutatás kitér arra, hogy Magyarországon nem a társadalom szerkezete határozza meg a politikát, hanem fordítva: a politika felülről integrálja a társadalmat. Ez azt jelenti, hogy nem lehet az emberek jövedelmi helyzetéből, képzettségéből, foglalkozásából vagy hasonló jellemzőiből egyenesen következtetni politikai szimpátiájukra.

A kutatás egyik legfontosabb felfedezése, hogy a leginkább kisvárosokban élő „lokálisan integráltak” kulcsszerepet játszanak a NER fenntartásában. Ezek helyben jól ismert emberek, polgármesterek, önkormányzati képviselők, vállalkozók, helyi értelmiségiek, akik értékrendjükkel másokra is hatással vannak, és sokan rajtuk keresztül kapcsolódnak a szűkebb és tágabb közösséghez.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján tartott megemlékezésen a fővárosi Terror Háza Múzeumnál, 2018. október 23-án. Fotó: MTI | Koszticsák Szilárd)