Újabb Orbán-doktrína omlott össze két hét alatt

Magyarország biztonságát növeli a NATO-csúcson született valamennyi döntés, mondta Orbán Viktor a közmédiának pénteken Newportban, az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának helyszínén.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország, csakúgy, mint a szövetség többi állama, növelni fogja katonai kiadásait. Szerinte a csúcstalálkozó résztvevői a NATO eddigi elvont biztonsági garanciáit lefordították a konkrétumok nyelvére.

„Tehát, ha bárki ezt a térséget fenyegeti, egy nagyon világos haditerv szerint fogjuk elhárítani ezeket a fenyegetéseket” – mondta.

A megállapodás szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag közelíti katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez. A csúcstalálkozó után kiadott közleményükben a NATO-tagok jelzik: azok az államok, amelyek jelenleg is teljesítik a 2 százalékos szintet – mint például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – a továbbiakban is ezt a gyakorlatot követik.

Orbán két hete épp az ellenkezőjét mondta

Két héttel ezelőtt, augusztus 25-én, a Külügyminisztériumban tartott külképviselet-vezetői értekezleten Orbán még azt jelentette be: a NATO-ban vállalt költségvetési hozzájárulásunkat nem teljesítjük, de hangsúlyozta, hogy sok más ország is így van ezzel.

Azt is hangsúlyozta: Az értékközösségek fontosak, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetségi rendszeren kívüli országokkal nem a magyar érdekeket kell nézni, mert „az ideológiai központú külpolitikát a félnótás országoknak találták ki az okos országok.”

Orbán olvasatában „Oroszország hatalmas lehetőség”

Az orosz helyzetről Orbán a nagykövetek előtt két hete azt mondta: az orosz helyzetet lehet biztonságpolitikai és gazdasági szempontból nézni.

„A balti államok és a lengyelek történelmük miatt csak biztonsági kérdésként tudnak erre a kérdésre tekinteni„ – mondta, de kijelentette: Magyarországnak ez gazdasági kérdés, bár pont rosszkor jött a külpolitikai válság, éppen miután új külpolitikai doktrínát hirdettek meg. Kiemelte, hogy Amerika mellett kölcsönös jó viszonyban kell lennünk Kínával, az arabokkal, a törökökkel, Izraellel és Oroszországgal is, „ehhez meg kell találni az együttműködés területét, ami más érdekeket nem sért”, mint például az atomerőmű.

Orbán szerint egy olyan folyamat zajlik, ami Oroszországot leválasztja Európáról; a miniszterelnök ezt rossznak tartja, mert az EU és Oroszország összekapcsolása fantasztikus lehetőség.

Hogy leszünk mi versenyképesek, ha az ilyen lehetőségeket nem használjuk ki? Az EU minden nap távolabb kerül Oroszországtól, egy dolog biztos: ez az egész uniónak rossz.

Orbán szerint Németország lesz a folyamat egyik legnagyobb vesztese, pedig később józan, mértéktartó, a biztonságot és a gazdaságot összeegyeztető álláspont alakulhat ki. „Ha nekünk ez rossz, akkor kinek jó? Ez külpolitikailag nem szalonképes agyfejtés, de ha van idejük, agyaljanak, lehet válaszokat találni" – vetette fel sejtelmesen a Kinek áll ez érdekében? kérdést.

És két nap múlva az oroszok megtámadták Ukrajnát...

A NATO gyorsreagálású erőket hoz létre

A NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról született megállapodás. Anders Fogh Rasmussen főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcsértekezleten döntést hoztak arról, hogy megerősítik a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettséget, és elősegítik, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.

Ezt a kezdeményezést a NATO kiterjeszti Grúziára, és Moldovára is. Rasmussen kijelentette: a szervezet ajtaja továbbra is nyitva áll az új tagok előtt, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben.

Kemény hangú orosz reagálás

Az orosz külügyminisztérium kemény hangú közleményben reagált pénteken az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának döntéseire. Nem sokkal azt követően, hogy Minszkben az EBESZ és Moszkva közvetítésével a délkelet-ukrajnai szakadárok és Kijev tűzszüneti megállapodást kötöttek. Moszkvában úgy látják, hogy a NATO-csúcson az ukrán válsággal kapcsolatosan elhangzott nyilatkozatok és a döntés a 2014 végéig tervezett közös ukrán-NATO hadgyakorlatokról elkerülhetetlenül „élezni fogják a feszültséget és veszélyeztetik az ukrajnai békefolyamatban bekövetkezett óvatos előrelépést”.

Emellett hozzájárulnak „az ukrán társadalom megosztottságának mélyüléséhez”. Ráadásul arról tanúskodnak, hogy a NATO feltétel nélkül támogatja a neonáci és szélsőséges kijevi erőket, közöttük a Jobboldali Szektort. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint aligha keltettek meglepetést a walesi csúcstalálkozó eredményei.

A Viktor Janukovics ukrán elnök február végi elmozdítása után kitört konfliktusban az ENSZ becslései szerint mintegy 2600 ember vesztette életét Ukrajna két keleti megyéjében, Donyeckben és Luhanszkban. A kijevi vezetés és nyugati országok szerint Moszkva pénzeli és felfegyverzi az oroszbarát szakadár erőket, és egyes vádak szerint az orosz reguláris erők is részt vesznek a harcokban. Oroszország ezt tagadja, és saját népe legyilkolásával vádolja Kijevet.