Udvaros Dorottya: A 2022-es klímaválasztás lesz
A Kossuth téren több százan, főként fiatalok követelték a klímakatasztrófa elleni valódi fellépést. Riport.
Mit akarunk? Klímavédelmet! Mikor akarjuk? Most! – tették nyilvánvalóvá a budapesti belváros népének, miért kiabálja végig az utat az Operától a Kossuth térig több száz fiatal.
A „Klímaválság van! Lázadj!” feliratú molinó mögött araszoló tömeg tagjai, a nemzetközi klímasztrájk elnevezésű megmozdulás magyarországi főeseményének résztvevői. A járvány miatt 2019-ben volt utoljára ilyen tüntetés Budapesten.
A főként fiatalok által létrehozott erőszakmentes, radikális mozgalom 2018-ban indult Nagy-Britanniából Extinction Rebellion (Kihalás Lázadás) néven. Három fő követelésük van: az egyik, hogy 2025-re legyen nulla Magyarország (és minden ország) szén-dioxid kibocsátása. A második szerint a kormány hirdessen ökológiai- és klímavész-helyzetet, a harmadik pedig, hogy a kormányok a polgárok bevonásával hozzanak a klímakatasztrófát megelőző döntéseket.
A menet egy órás séta után Orbán Viktor hivatali ablaka alá, a Parlament déli oldalánál felállított színpadhoz érkezett. Eddigre már legalább másfél-kétezresre duzzadt a tömeg.
A beszédek sora – a magyar tüntetések szörnyű hagyományainak megfelelően – egy többoldalas, felolvasott esszével indult, például a romák és a nők jogairól, lakhatási válságról, energiaszegénységről, borsodi falvakról – valamiféle klímavédelmi összefüggésben. Bari Jutka, az Idetartozunk Egyesület képviseletében arról beszelt, a kiszolgáltatott kisebbségeket fogja a legnagyobb mértékben érinteni az éghajlat radikális megváltozása. Bari leginkább szociális problémákról, profit elleni harcról beszélt. Megoldásként sürgette a „zöld fordulatot” és a „cselekvési terveket”.
A majd’ negyedórás felolvasást egy versike össznépi skandálása követte: „Ha vészhelyzet van, üsd a tenyered!”, aztán taps, egyre gyorsabb ütemben. A következő felszólaló, Jordán Ferenc biológus szerint teljesen újra kell gondolnunk, hol a helyünk a természetben. Ő legalább papír nélkül adta elő a mondandóját, amit azzal kezdett, hogy a budapestivel egy időben bolygó szerte 1500 helyen tartanak hasonló demonstrációt. A tömeg ovációval fogadta a bejelentést.
Jordán szerint sokan vagyunk, szó szerint felzabáljuk a világot a túlfogyasztásunkkal. Miközben olvadnak a jégsapkák, kihalnak a méhek, leáll a Golf-áramlat, mi csak fogyasztunk rendületlenül. Az, hogy mi itt, nyugaton kényelemben kávézhatunk, teázhatunk reggelente, az mások és a természet kizsigerelésének köszönhető, mondta Jordán. Szerinte nem reménytelen a helyzet megoldása (bármit is jelentsen ez), ehhez szerinte okos, bölcs, őszinte vezetők kellenek. Ezzel a lendülettel be is szólt a klímakatasztrófa kellős közepén állatleölési kiállítást rendező és benzingőzös motorpályát építő magyar kormánynak – tele van hülyékkel a világ és ez elég szar, tette hozzá. Felejtsük el a növekedést, mert az egy marhaság, hogy véges forrásból végtelen növekedést préseljünk ki. Vissza kell vadítani a környezetet, természetesnek meghagyni a zöld területeket.
Jordán beszéde után ismét skandálás következett, majd agitáció következett különféle aktivista csoportokhoz történő csatlakozás érdekében.
Ezután jött a fő műsorszám, a „Die In”. Ennek lényege, hogy a résztvevők a földre fekve a kihalást szimbolizálják, kerek három percig. A kihalás után ismét skandálás következett: „Nincs B-terv, nincs B-bolygó!”
A felszólalók sorát Udvaros Dorottya színművész, a Greenpeace nagykövete zárta. Udvaros megpróbálta összefoglalni a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb tudni- és tennivalókat.
Tudósokra hivatkozva azt mondta, 2030-ig van időnk, vagyis még nyolc évünk van, hogy cselekedjünk. Kiemelte, hatalmas felelőssége van a következő magyar kormánynak, amelynek mandátuma éppen ezekre a kritikus évekre esik. Udvaros szerint a 2022-es klímaválasztás lesz. A színművész-aktivista szerint ki kell nyilvánítani, mit várunk el a politikusainktól. Arra buzdította a tömeget, írjanak a helyi képviselőiknek és a miniszterelnök-jelölteknek, és kérdezzék meg, mit szándékoznak tenni a vizeinkért, vagy milyen tervük van a fosszilis energiaforrások kiváltására. Arra kérte a tömeget, az ezekre kapott válaszok alapján döntsék el, kire szavaznak jövő tavasszal.
A demonstrációt az Esti Kornél koncertje zárta.
(Kiemelt kép: Greenpeace tüntetés, 2021.09.24. Fotó 168/Adrián Zoltán)