Túlélőprogramot készít a főváros

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: Karácsony Gergely főpolgármester két „tabut” határozott meg. Az egyik, hogy maradnia kell a közszolgáltatások jelenlegi szintjének, valamint ki kell fizetni a főváros cégeinél és intézményeinél dolgozó 27 ezer ember bérét.

Minden más nyitott kérdés – tette hozzá, megjegyezve, hogy „óvniuk kell” a budapestieket a válságtól, annak terheit nem háríthatják át rájuk azért, „mert a kormány nem tud, nem képes, nem akar segíteni”. Közölte azt is, várhatóan a jövő héten dönt a „túlélőprogramról” a főpolgármesteri kabinet, és az első döntéseknek már az áprilisi közgyűlésen meg kell születniük.

Hangsúlyozta: az elmúlt hetekben több kormányzati szereplővel is egyeztetett a főváros helyzetéről, de nem tapasztalt hajlandóságot a helyzet megoldására, pedig a gazdaság 36-38 százalékát adja Budapest. Felhívta a figyelmet arra, egyedül Budapesten nőtt az ipari termelés, máshol „beszakadt vagy jelentős a csökkenés”.

„Ha Budapest gazdaságát szétverik azzal, hogy a közszolgáltatások nem tudnak úgy működni, ahogy eddig, akkor nem lesz gazdasági felzárkózás” – jelentette ki.

A főpolgármester-helyettes elmondta: 2020. január 1-jén 186,2 milliárd nem kötött felhasználású forrás volt a főváros számláján, idén január 1-jén pedig 10,1 milliárd, a csökkenésben jelentős szerepük volt a kormányzati megszorításoknak. Példaként említette, hogy az iparűzési adó jogszabályi környezetének megváltoztatása 2020-ban 40 milliárd forinttal, 2021-ben és 2022-ben további 40 milliárd forinttal csökkentette a főváros bevételeit. Ha ez a pénz meglenne, a Petőfi híd felújítását terveznék – jegyezte meg.

Hozzátette: 2019-ben 216 milliárd forint volt a főváros működési kiadása, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben együtt 197 milliárddal kellett többet költeniük erre, a többletkiadás egy jelentős része a szolidaritási adó volt. Mint mondta, 2018-ban a fővárosnak 5 milliárd forintot kellett befizetnie a költségvetésbe, 2019-ben 10 milliárdot, a 2020-2021-2022 években pedig összesen 67,6 milliárdot. A közösségi közlekedésben kieső bevételek pótlására három év alatt 81 milliárd forintot fordítottak, a 27 ezer dolgozó bérének emelésére pedig 45 milliárdot. A kamatkiadások 12 milliárd forinttal drágították a főváros működtetését.

Közölte, az iparűzési adó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás 148 milliárd forint direkt kormányzati elvonást jelentett.

Kiemelte: a racionalizálásokkal elérték, hogy március végéig „túléltek”. Emlékeztetett: az energiaválságot azzal próbálták kezelni, hogy úgy döntöttek, a közösségi közlekedéshez, az ivóvíz-szolgáltatáshoz és a közvilágításhoz szükséges áramot napi áron szerzik be. Az első negyedévben körülbelül 29 milliárd forintot „spórolt meg” ezzel a módszerrel a főváros.

Az idei év első negyedévéről szólva elmondta: a fővárosnak 93,7 milliárd forint bevétele volt és 83,4 milliárd a kiadása, de felhívta a figyelmet arra, hogy a bevételek nem havi rendszerességgel érkeznek, az iparűzési adót március 15-éig, május 31-éig és szeptember 15-éig kell befizetni. Márciusban mínusz 19 milliárd forint volt a főváros folyószámláján.

Kiss Ambrus elmondta: az első három hónapban a kiadások 37 százalékát „vitte el” a közösségi közlekedés, 19 százalékát - 16,1 milliárd forintot – a szolidaritási hozzájárulás, 8 százalékot a kamatkiadás, 5 százalékot a közvilágítás.

A főpolgármester-helyettes szerint „a gólvonal felé tart a labda”, a jelenlegi adatok szerint június második felében érik el a 25 milliárdos folyószámla-hitelkeret alsó határát, és augusztus végén 76 milliárd forint lesz a főváros hiánya.

(Kiemelt kép: Kiss Ambrus – Budapest Városháza Facebook-oldal)