Tovább vágnak: 2020-tól a középiskolások fele nem juthat be a felsőoktatásba

Az előrejelzések szerint 2020-tól várhatóan beszakad a felsőoktatási jelentkezések száma, pusztán attól a ténytől, hogy a belépésnek akkortól feltétele lesz – az emelt szintű érettségi mellett – a középfokú nyelvvizsga megléte. A Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület (továbbiakban: Nyelvtudásért Egyesület) adatai szerint jelenleg a felsőoktatásba felvételizők körülbelül 50 százalékának van középfokú nyelvvizsgája. Idén 105 000 diák jelentkezett a felsőoktatásba, s ha ebből a számból indulunk ki, akkor három év múlva nagyságrendileg mindössze ötvenezer fiatal juthat be felsőoktatási intézménybe. Az is előre megjósolható, hogy főleg a hátrányos helyzetű, illetve az alsó-közép osztálybeli családok gyerekei előtt záródnak be az egyetemek kapui.

Mindez a kormányzati szándéknak megfelelően történik majd így, a változtatást elsősorban az egyetemi oktatók igényeihez szabták. A fő cél, hogy eltűnjenek a felsőoktatásból azok, akik „nem odavalók”. Az előzményekről tudni kell, hogy az úgynevezett bolognai átállás után az egyetemi oktatók közül sokan nem tudták feldolgozni a 21. század tömegoktatásának kívánalmait, nem értették, mit jelent az alap- és mesterképzés közti különbség. Gyakran hangoztatták, hogy „olyanok is diplomát akarnak, akiknek nem való, a felsőoktatásban tanuló diákok egy része nem kéne, hogy egyetemre járjon”. Nos, kívánságuk értő fülekre talált.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Csakhogy az ombudsman aggályosnak tartja a rendeletet: Székely László februárban nyilvánosságra hozott jelentésében alapjogi szempontból jogsértőnek találta a nyelvvizsga-követelmény bevezetését 2020-tól. Azt is megállapította, a kormány nem törődött azzal, hogy a szigorúbb feltételnek képes-e megfelelni a közoktatás. Székely László felhívta a figyelmet: a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett azon érettségiző diákok közül, akik nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben tanulnak, csak nagyon kevesen (7,5 százalék) tesznek középfokú nyelvvizsgát. (A nyelvvizsgát megszerző középiskolások jelentős része két tannyelvű elitiskolákba jár, egy részük nyelvi előkészítővel rendelkező intézményben tanul, ahol a nulladik évfolyamon csak az idegen nyelvet tanulják.) A nyelvvizsga egyébként láthatóvá teszi, milyen erőfeszítéseket követel a középosztálybeli szülőktől, hogy a közoktatás hiányosságait, a túlzsúfolt tananyagot és az elavult pedagógiai módszereket saját erőforrásokból kompenzálják. Ebben az esetben ez magánnyelvtanár alkalmazását, külön nyelviskolai képzés fizetését, esetleg külföldi tanulás biztosítását jelenti.

„Tekintettel arra, hogy a felsőoktatásba kerülés egyik feltételévé válik a B2 szintű komplex nyelvvizsga vagy az azzal egyenértékű okirat megszerzése, álláspontom szerint gimnáziumi és szakközépiskolai, illetve szakgimnáziumi keretek között a nyelvvizsgára való felkészülés lehetőségét azonos feltételek mellett kell biztosítani valamennyi tanuló számára. Mindezek alapján megállapítom, hogy az új felvételi követelmény jelenlegi feltételek mellett való bevezetésének az a hatása, hogy a szakközépiskolákból, illetve a vidéki középiskolákból továbbtanulni kívánó fiatalok továbbtanulási esélyei jelentősen rosszabbodnak, miközben a külön nyelvvizsga megszerzésének lehetősége a jobb egzisztenciális hátterű családok gyermekei számára reális lehetőség, mely összességében alkalmas arra, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférés jogával és az esélyegyenlőség elvével összefüggő visszásságot okozzon” – fogalmazott Székely László. Az ombudsman jelezte, hogy a felvételi követelmény hatályba lépését addig el kellene halasztani, amíg az állam képes lesz egyenlő feltételeket biztosítani minden középiskolás számára.

Az Orbán-kormány egyelőre nem reagált az ombudsmani kritikákra, az amúgy egyeztetés nélkül elfogadott rendeletet ez idáig nem módosította. Egy pozitív lépés mégis történt, és ez talán összefüggésben van az ombudsmani jelentéssel. A kormányfő a Magyar Közlönyben három hete közzétett egy utasítást, amely szerint előírta az oktatásért is felelős humánminiszternek, hogy egyrészt mérje fel a nyelvoktatás feltételeit a közoktatásban, másrészt dolgoztasson ki egy, a nyelvtanulás hatékonyságának javítását célzó középtávú stratégiát, amelyhez majd egy intézkedési tervet is illeszthetnek a 2018–2027 közti időszakra. Balog Zoltán minderre egy év határidőt kapott.

Ez az intézkedés nem fog segíteni azoknak a diákoknak a helyzetén, akik 2020-ban fognak felvételizni, de talán az utánuk következőknek igen – így vélekednek a Nyelvtudásért Egyesület szakértői. A szervezet elnöke, Rozgonyi Zoltán egy szakmai beszélgetésen azt mondta, a kormányrendelet új helyzetet teremt, s kiemelten fontosnak tartotta a valódi helyzet feltárását.

– A tények ismerete nélkül a legjobb szándékkal előadott megoldási javaslat is félrevihet ugyanis – fogalmazott Rozgonyi, utalva arra, hogy a kutatás igen időszerű: utoljára 2006–2009 között készült nagymintás, reprezentatív felmérés az iskolai nyelvoktatásról. Ez azt jelenti, hogy közel tíz éve semmit nem tudunk arról, mi folyik nyelvoktatás címén az iskolákban: sem a csoportlétszámokról, sem a tényleges óraszámokról, sem arról, milyen tankönyvekből és milyen módszertannal tanulnak a diákok. A felmérés elvégzésére ötvenmillió forintot irányzott elő a kormány, ami elegendő lehet a feladatra. Balog Zoltán minisztériumának könnyű dolga van, ugyanis a Nyelvtudásért Egyesület – teljesen ingyen – felajánlotta a középiskolai nyelvoktatás szervezési és tartalmi kérdéseiről szóló kutatási tervét a tárcának. E kutatás megvilágíthatja, mi a rossz hatékonyságú iskolák hibája és mi a titka a sikeres, eredményes nyelvoktatást nyújtó intézményeknek. Ha a miniszter rábólint, akkor ez a kutatás a tervek szerint nemcsak a nyelvoktatásra fókuszálna, hanem felmérné a szülői elvárásokat, a tanárok képzettségét s kitérne a diákok szociális helyzetének elemzésére is. Egy ilyen felmérésből már lehet adatokon alapuló oktatáspolitikai beavatkozásokat tenni, akár azonnal orvosolni a problémákat. A szakértők szerint nem minden iskolára érvényes azonnali, átfogó reform követi majd a kutatást, inkább lépésről lépésre vezetné be a kormány a változtatásokat. A szervezet a kutatásba hetven középiskolát javasolt bevonni, amit a minisztérium további száz általános iskolával egészített ki.

Az Orbán-kormány 2010-es regnálása óta üdítő kivételnek számítana, ha a nyelvoktatás megújításáról szóló következő oktatáspolitikai döntést a tényekből kiindulva hoznák meg. A nyelvtudás egyébként azért is kulcskérdés, mert az Európai Unió által biztosított kohéziós alapok lehívásának egyik feltétele az iskolázottsági szint növelése. Ezt a célt egyébként Palkovics László oktatásért felelős államtitkár is megfogalmazta az általa fémjelzett felsőoktatási stratégiában, amelyben az áll: „Mivel a növekedési pályán lévő magyar gazdaságnak nagyszámú jól képzett szakemberre van szüksége, ezért nem indokolt a felvettek számának korlátozása, és összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére van szükség, a gazdaság igényeinek megfelelő szerkezetben.” Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a kormány nem halasztotta el a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetését. Hosszú távon persze a nyelvoktatás megújítása javíthat a jelentkezési arányokon, az érettségizettek elhelyezkedési esélyein, és a közoktatás végre valódi nyelvtudást adhat a tanulóknak.