Történelmi városfejlesztés
Székesfehérvár történelmi belvárosa 2010 végére visszanyerheti régi pompáját. A 2,4 milliárdos beruházás 1,7 milliárd forint uniós társfinanszírozással valósul meg – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A hazai városok rehabilitációjára 2007 és 2013 között összesen 270 milliárd forint EU-támogatás áll rendelkezésre, csak 2007–2008-ban több mint 200 milliárd. Az uniós fejlesztések komoly megrendeléshez juttatják a magyar építőipart is. HERSKOVITS ESZTER írása.
Székesfehérvárt az 1009-ben kelt püspökségi oklevél említi először. De történészek szerint a település 970 körül alakult ki, amikor Géza fejedelem ideköltözött.
A középkori Magyarország kulturális és politikai életében aztán egyre fontosabb szerepet kapott a város. Évszázadokon át koronázási székhely volt, itt temetkeztek a királyok, itt működött a királyi család kincstára. De itt hozták meg a törvényeket is, háborúk idején innen indult hadba a sereg.
Szent István uralkodása idején a mocsárral határolt települést palánkfallal vették körbe, megépült a bazilika is. Az 1200-as években már lakónegyedszerűen építettek ide házakat. A város kereskedelmi és vallási központ is lett, majd a palánkfal helyére kőfal került.
Egészen a török uralomig prosperált a város. A törökök azonban lerombolták a székesegyházat, kifosztották a királyi sírokat. S bár a török hódoltság után visszatért a pezsgő élet a városba, Székesfehérvár elveszítette „fővárosi” rangját.
A város történelmi múltját ma az országalma szimbolizálja a Városháza téren. Három kőoroszlán tartja a díszkutat, oldalán latin felirat: „Libertates Civitatis Albensis A S. Rege Stephano Concessae.” Vagyis: „Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.”
A gazdag múltbeli örökségről tanúskodik a mintegy négyzetkilométernyi belváros minden szeglete. A sikátorokat középkori, barokk és szecessziós házak is övezik. De az idő kikezdte az épületeket, sok helyen a vakolat is hiányzik.
Warvasovszky Tihamér, a város szocialista polgármestere azt mondja: valamennyi pályázati lehetőséget megragadnak, hogy a város visszanyerje patináját.
Az Integrált Városi Stratégia keretében teljesen megújul a belváros. Székesfehérvár legszebb és legnagyobb műemlékegyüttesének, a Hiemer–Font–Caraffa-háznak a rekonstrukciója – a tervek szerint – 2010 végére fejeződik be.
A háromezer négyzetméter műemléktömb első elemei a középkorban épültek. Később barokk és rokokó részekkel bővült. Az 1700-as években Hiemer Mihály városbíró tulajdona volt a barokk stílusú ház, amellyel aztán egybeépült a Font- és a Caraffa-szárny. Utóbbiakat szintén tulajdonosaikról nevezték el.
– Az épülettömb külső-belső díszítésein, terein nyomon követhető Székesfehérvár történelme – magyarázza Fiedler Ágnes, a rekonstrukció projektmenedzsere.
A Hiemer–Font–Caraffa-ház a 18. század végén került a város tulajdonába. Működött már zeneiskolaként, ügyfélszolgálati és ügyvédi irodaként, még lakóházként is. De mert felújításával korábban nem törődtek, 1990-re életveszélyessé vált az épület.
A műemléktömb rehabilitációja évek óta zajlik – főleg uniós forrásokból társfinanszírozzák. Az első ütem végén, 2006-ban tárgyaló- és rendezvénytermeket adtak át. A második ütem tavaly zárult: kiállítótermek nyíltak, étterem és egy ifjúsági klub is létesült. De kialakítottak egy különleges, üvegpadlós házasságkötő termet is. A mellette lévő teremben a rekonstrukció során előkerült egy barokk kori freskó, amely Justitia istennőt ábrázolja.
A harmadik ütemben a középkori szárny pince- és földszinti része szépül meg. Itt helyezik el a babamúzeumot.
Az Integrált Városi Stratégia része a Fő utca felújítása is: új díszburkolatot kap, elvégzik a szükséges közműcserét is. A bontási munkákat régészeti feltárás előzi meg, amelytől azt remélik: előkerülhetnek a régi középkori házak alapzatai. A Fő utca egyébként Mária Terézia koráig – a környező utcákhoz hasonlóan – sikátor volt. Az uralkodó azért szélesíttette ki, hogy a lovas kocsik is elférjenek rajta.
A városrehabilitációs beruházások összköltsége 2,4 milliárd forint, ennek jelentős része, 1,7 milliárd forint európai uniós társfinanszírozás.
Ugyanakkor magántőke bevonásával újítják fel eredeti stílusában a belváros impozáns, szecessziós Árpád-fürdőjét. Mellette szálloda- és konferenciaközpont épül.
Warvasovszky Tihamér a közeljövő tervei között említi a „királyi séta” projektet is, amely szintén három ütemben valósul majd meg. A sétaútvonal az ezeréves Romkertet, a királyok temetkezési helyét köti össze a belvárossal.
A polgármester biztosra veszi, hogy a beruházásokkal Székesfehérvár ismét méltó lesz régi hírnevéhez.
