Törés a Jobbikban: Vona Gábor leszámol ellenzékével

„Ma megtörtént az, amit sosem gondoltam volna a Jobbik háza táján. Vona megparancsolta, élve a vétó jogával, Novák Elődnek, Apáti Istvánnak, Szávay Istvánnak, hogy ne induljanak az alelnökjelölt-választáson, és megkérte Hegedűsnét, hogy ő se induljon! Megtörtént a hídépítés... Vágóhíd a radikálisoknak. Betagozódás a Fideszhez” – ezt Szlávik Viktor, a Jobbik korábbi bátonyterenyei képviselőjelöltje írta a Facebookon. Szlávik csütörtökön

eltávolította a posztot, mint írta: „A posztomat megkértek hogy vegyem le. Az ügy egyeztetés alatt.”

Vona Gábor pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a jelenlegi alelnökök közül – elnöki jogkörével élve – nem támogatja Novák Előd, Apáti István és Szávay István újrázását. Döntését véglegesnek nevezte.

Technikai érdekesség, hogy a Jobbik elnöke megvétózhatja az alelnökök kinevezését, a párt alapszabálya ugyanakkor sehol sem rögzíti, hogy az indulást is megvétózhatná.

Novák Elődöt nem igazán érdekli Vona vétója

Novák Előd Jobbik-alelnök

újraindul a tisztségért, és arra kéri Vona Gábor pártelnököt, gondolja meg magát, és biztosítsa a versenyt. Szerinte a nemzeti radikalizmus sorsa a tét, a pártelnök döntését pedig meglepetésszerű válóperhez hasonlította.

Apáti szerint Vona Gábor hátba szúrta őket

Apáti István a Kossuth rádióban pénteken arról beszélt, mind a négyen úgy érzik, hogy hátba szúrták őket,

ennek ellenére elindulnakaz alelnöki pozíciókért. Hozzátette: amikor a vétójogot beleírták a szabályzatba és elfogadták azt, akkor ő még nem volt elnökségi tag, Novák Előd pedig valószínűleg megbízott a pártelnökben. Apáti szerint feltűnő volt, hogy Vona korábban átalakította a frakcióelnökséget, de „más, durvább utaló jel nem volt”.

Szávay István még nem döntötte el, hogy indul-e újra a Jobbik alelnöki posztjáért

Még nem döntötte el, hogy indul-e újra a Jobbik alelnöki posztjáért, erről a következő egy-két napban határoz majd – mondta Szávay István a köztévé hétfő reggeli műsorában. Hozzátette: nagy a dilemmája, mivel úgy érzi, a tagságnak komoly elvárásai vannak vele szemben; ugyanakkor nem ragaszkodik a pozíciójához.

Szávay István hangsúlyozta: nem lesz pártszakadás a Jobbikban, bár ennek sokan örülnének, „jobbról és balról”, akik szét akarták és akarják verni a pártot. Ezt az örömöt azonban a jobbikosok semmiféleképpen nem adják meg senkinek, és nem veszélyeztetik a párt 2018-as választási győzelmét azzal, hogy engedik fokozódni a konfliktust – tette hozzá.

Szávay István arról is beszélt, hogy nem egy radikális-nem radikális törésvonal keletkezett a pártban, mint ahogyan ez több helyen megjelent. Arról sincs szó továbbá, hogy „egységes szárnyat” alkotna és „összeesküvést szőne” a többi, Vona Gábor pártelnök által nem támogatott alelnökkel – mondta.

Mi történik a Jobbikban?

1. A Vona vétójáról szóló hírek utáni sokakban felmerült, hogy a – Szávay István által is említett – radikális-mérsékelt törésvonal mentén szakadhat a párt. E szerint az elképzelés szerint Vona Gábor végleg a néppártosodás útjára terelné a Jobbikot, a pártvezetésből emiatt kell kiseprűzni a vállalhatatlan, szélsőséges figurákat. Vona a Kossuth rádióban azt mondta, a kormányra kerüléshez elengedhetetlen a néppárti működés.
2. A valószínűbb forgatókönyv viszont az, hogy Vona – két évvel a választások előtt – a saját belső ellenzékétől szabadul meg: Novák Előd eddig sem rejtette véka alá a kritikáit az elnöki döntésekkel kapcsolatban. A feljebb vázolt, mérsékeltebb irányba történő elmozdulás ellen szól az is, hogy Vona olyan, fékezett habzásúnak éppenséggel nem nevezhető bizalmi embereivel töltené fel az alelnöki pozíciókat, mint például Toroczkai László (aki egyébként visszautasította a felkérést).