Több katonát küldene Magyarország Afrikába

Hazánkba látogatott a francia külügyminiszter, 19 éve nem került ilyenre sor.

2021. szeptember 11., 15:08

Szerző:

Budapesten tárgyalt a francia külügyminiszter pénteken. Jean-Yves Le Drianszerint közös érdek a kontinens biztonságának szavatolása, különösen az afganisztáni kudarc után, ami növeli a terrorfenyegetettséget és egy újabb migrációs hullám esélyét. Beszélt arról is, hogy erkölcsi kötelességünk befogadni azokat az afgánokat, akik segítették a nemzetközi csapatokat.

Szijjártó Péter szerint fontos kérdésekben sokszor ugyan eltérnek az álláspontok, de higgadtan kezelik a vitás ügyeket. Az szubszaharai térségben növekvő terrorfenyegetettség miatt nő a migrációs nyomás, de Magyarország készen áll, hogy - amennyiban a Parlament is hozzájárul - katonákat küldjön a Takuba francia terrorellenes alakulatba - írja a Euronews. 

A tárgyaláson szóba került a gazdasági együttműködés is. A felek közösen lépnek fel a nukleáris energia diszkriminációjával szemben, mivel az szükséges a klímaváltozás megállításához. ennek megfelelően több francia cég is részt vesz a paksi atomerőmű 2. blokkjának építésében.

Az elmúlt 19 évben nem járt francia külügyminiszter hazánkban.

(Marazi-Sarif, 2016. május 18. Magyar katonák leszállnak egy C 17-es repülőgépről Afganisztánban, Mazari-Sarif katonai repülőterén 2016. május 17-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)



Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.