Tizenharmadszor tartották meg az Élet menetét

Bandi László „nagy, hangos kiáltásnak” nevezte a holokauszt áldozataira emlékező menetet, amely arra figyelmeztet: „tennünk kell azért, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé” – mondta, hozzátéve: ez az idei menet mottója is.

Ismertetése szerint az Élet menete elnevezés arra emlékeztet, hogy a második világháború idején a nácik sok százezer embert kényszerítettek halálmenetekbe, hosszú kilométerek gyalogos megtételére ruha és élelem nélkül, gyengén, betegen. Ezeket a meneteket nagyon kevesen élték túl – mondta.

A koncentrációs táborokban, a frontokon és a háború sújtotta településéken megölt emberek emlékére, valamint a „történelem tanulságainak jelképes emlékeztetőjeként” jött létre a halálmenet ellentéte, az Élet menete – tette hozzá Bandi László. Szólt arról is, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a meneten vallásra, nemre és politikai hitvallásra való tekintet nélkül, ami azt mutatja, hogy újra „van tennivaló”. „Egyre többen látják, hogy ismét sokasodnak a baljós jelek: a házak falán, a nyilvánosság, az intézményrendszer egyre több felületén” – fogalmazott.

Vattamány Zsolt polgármester hangsúlyozta: a történelem során az emberiség többször elkövette ugyanazokat a bűnöket. „Éppen ezért fontos, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is kiálljunk egymás mellett” – fogalmazott. Arra figyelmeztetett, hogy tanulni kell a múlt bűneiből, s meg kell tanítani a következő nemzedékeknek, hogy semlegesnek maradni kevés, valamint, hogy nem külső szemlélőkre van szükség, hanem egyértelmű és bátor kiállásra.

Erzsébetváros polgármestere beszélt arról is, hogy a Dohány utcai zsinagóga és környéke központi helyszíne volt a múlt századi tragédiáknak. Nehéz felfogni – mondta, hogy a Dohány utca, Kertész utca, Király utca és Károly körút közötti területen, az egykori gettóban élők száma 1945 januárjában megközelítette a 70 ezret. Hozzátette: bár a budapesti gettó volt az egyetlen, amely felszabadult, nagyon sokan nem élték már meg 1945 januárját. A túlélőknek pedig szembesülniük kellett azzal, hogy mindenük odaveszett, családjuk darabokra hullott szét, életük kettétört.

Vattamány Zsolt kiemelte: ez a menet mégis az életről szól, „amely utat tör magának, mint a kerítésre fonódó indák, a járdát feltörő gyökerek”, amelyet „meg lehet törni, le lehet nyesni, de nem lehet végleg legyőzni”. A túlélők ugyanis nem az áldozatok emlékét őrzik, hanem továbbviszik elődeik hitét, tudását, és „beteljesítik a kettétört életek meg nem valósult ígéreteit” – tette hozzá.

Az indulás előtt a szervezők magyar, izraeli és európai uniós zászlókat osztogattak résztvevőknek. A menet a Károly körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út – Dózsa György út útvonalon az Ötvenhatosok terére érkezett meg.

Lauder: senkinek sincs joga fenyegetni a zsidóságot

Senkinek, egyetlen politikai pártnak, „egyetlen gazembernek” sincs joga fenyegetni a zsidóságot – mondta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke az Élet menetén. Kijelentette: senki sem gyalázhatja meg a zsinagógákat, senkinek sincs joga beleköpni a Duna-parton meggyilkolt zsidók emlékére állított cipőkbe.

A WJC elnöke azt üzente a világnak, hogy a magyar zsidó közösség él, jól van és nem megy sehová, szerinte ezt mutatja meg a holokauszt áldozataira emlékező Élet menete is. Ronald S. Lauder kiemelte, hogy a zsidó közösség soha többé nem hagyja szó nélkül, ha zsidók, keresztények vagy bármilyen népcsoport kerül a gyűlölet középpontjába.

Az Élet menetét tizenharmadszor tartották meg Budapesten azzal a céllal, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.

A programon való részvételét az MTI-nek több párt is jelezte, köztük az LMP, az Együtt és a Magyar Liberálisok Pártja. Tájékoztatásuk szerint az LMP-t mások mellett Schiffer András társelnök, frakcióvezető és Szél Bernadett frakcióvezető-helyettes képviselte, az Együtt pártot Szigetvári Viktor elnök, Juhász Péter alelnök, míg a liberálisokat Fodor Gábor pártelnök és Bősz Anett ügyvivő.

Az MTI tudósítói látták a menetben Colleen Bellt, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét is.

Heisler: komoly értékek születtek a holokauszt emlékévben

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke szerint a magyarországi holokauszt emlékévben komoly értékek születtek. Heisler András – aki nem sokkal az Élet menete indulása előtt nyilatkozott az M1 aktuális csatornának – azt mondta, a korábbi konfliktusokat igyekeznek feloldani.

A Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy bár az emlékév – benne a választási időszakkal – nehéz volt, ma már inkább azzal kell foglalkozni, amit akkor létrehoztak. Szavai szerint az emlékévben az egész ország megmozdult, részben a zsidó közösségek, részben a helyi önkormányzatok, részben a keresztény közösségek. Olyan kiállítások jöttek létre, olyan konferenciákat szerveztek, amelyekkel maradandó értékeket teremtettek – emelte ki. Hozzátette: ezek között van olyan kiállítás is, amelyik már Amerikában van.

A Mazsihisz elnöke közölte, jó érzéssel gondol az emlékévre, a konfliktusokat pedig megpróbálják feloldani; úgy látja erre a kormány és a zsidó közösségek részéről is van affinitás.

Heisler András egy hétfőn nyíló kiállításukról is beszélt, amelyen a zsidóság magyarországi jeles tudósait, művészeit kívánják bemutatni, valamint azokat az értékeket, amelyeket zsidók és nem zsidók közösen hoztak létre közösen Magyarországon.