A polgármester élet-halál ura, „szülői kérésre” újra jöhet a szegregáció Tiszarádon
„A gyerekeim Beszterecre járnak iskolába. Nagyon meg voltam elégedve a tanítással. A tanárok sokat segítettek a tanulásban, meg vitték őket kirándulni is. A gyerekek is jól érzik magukat Beszterecen. A polgármester szeretné, ha lenne iskola Tiszarádon. Aláíratott a szülőkkel is egy papírt, hogy a gyerekek ide járjanak, ne Beszterecre. Megint lesz iskola, mint eddig is volt. Én is aláírtam a papírt, meg a többiek is. De én Beszterecre vinném őket, szeretnek ott lenni. Ha nem írtam volna alá a papírt, lehet, hogy nem lenne munkám.”
Így szól az a levél, amelyet Tiszarádról küldtek Glonczi Lászlónak, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete elnökének. A gond nem új keletű: tavaly Glonczi és e cikk írója már járt a településen, hogy egy törvénytelenül működő iskolával kapcsolatban gyűjtsenek információkat. A Besztereci Móricz Zsigmond Általános Iskola tiszarádi telephelyéről kiderült ugyanis: oda mindössze négy, különböző évfolyamokon tanuló alsó tagozatos roma gyerek jár. E telephely működése sok ponton sértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt és a köznevelési törvényt is, mert ennyire alacsony létszámmal iskolát nem lehet működtetni.
A besztereci intézményt – a tiszarádi tagiskolával együtt – az állam tartja fenn. Tavaly a Kisvárdai Tankerületi Központ vezetője, Pásztor Gyula Csabáné levélben indokolta a helyzetet: azért csökkent négyre az ott tanulók létszáma, mert a gyerekvédelmi hatóság egyszerre emelt ki egy nagycsaládból kilenc gyereket, s ezek a testvérek addig ide jártak. A tankerületi vezető megerősítette: a tiszarádi telephelyen egyetlen összevont osztály működik, amelyben a 2017/18-as tanév kezdetén 13 tanuló kezdte meg a tanulmányait. A tanulók közül mindenki hátrányos helyzetű, kilencen pedig halmozottan hátrányos helyzetűek, de ahogy az lenni szokott, a gyerekek „kisebbségi vagy nemzetiségi származásáról a fenntartónak nincs információja”. Ez az az adat, amiről soha nincs információ, aztán csak úgy, mintegy varázsütésre, létrejönnek a cigány többségű iskolák. Érdekes, hogy a tankerület vezetőjét nem az aggasztotta, hogy a roma gyerekek többségi társaiktól elkülönítve, egy kis létszámú iskolába járnak, hanem az, hogy szerinte Glonczi László megalapozatlanul vádaskodik, és ezzel „egy magyarországi, alacsony lélekszámú, öregedő település jövőjét kérdőjelezi meg”.
Mindenesetre a következő – azaz a 2018 szeptemberében induló – tanévben már nem kezdődött meg a tanítás Tiszarádon, a gyerekek Beszterecre, egy jóval nagyobb létszámú általános iskolába járnak át. A helyi busz a Tiszarád–Beszterec-távolságot negyedóra alatt teszi meg, nem kell tehát sokat utazniuk.
Azonban, ahogy a már idézett levélből kiderül, az alacsony lélekszámú, öregedő település polgármestere körbejárja a roma szülőket, és aláírást gyűjt, hogy szülői kérelemre hivatkozva újranyithassa az iskolát. Azok, akiknek az élete a polgármesteren múlik, mert tőle függ, hogy az 54 ezer forintos közmunkabért vagy a 20 ezer 800 forintos segélyt kapják, kiszolgáltatott helyzetüknél fogva akkor is aláírják a tagiskola mellett a papírt, ha egyébként nem akarják odajáratni a gyerekeiket.
Ez az a szituáció, amikor az állam, fenntartói jogával élve, megakadályozhatná, hogy egy szegregált iskola létrejöjjön.
Érdemes felidézni, mivel indokolta az Orbán-kormány az önkormányzati iskolarendszer felszámolását. A kormánypárt akkori frakcióvezetője, Lázár János azt mondta: „Nem az önkormányzatok felelősek azért, hogy a jelenlegi oktatási rendszer szegregál, diszkriminál, növeli a különbségeket, nem biztosítja az esélyegyenlőséget, s ez alapvetően befolyásolja Magyarország versenyképességét”. Az államosítás indoka tehát a méltányosabb iskolarendszer létrehozása volt. Csakhogy azóta a helyzet még rosszabb lett, és hat évvel az iskolák központosítása után az állam semmit nem tesz azért, hogy egy ilyen, a gyerekek számára egyértelműen káros iskola létrejöjjön.
Megkerestük az állami intézményfenntartót, hogy valóban megkezdi-e az új tanévet a tiszarádi tagiskola. Megkérdeztük, milyen lesz a gyerekek összetétele. A szegregáció létére ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű/hátrányos helyzetű gyerekek arányából lehet következtetni, illetve abból, hányan kapnak a gyerekek közül rendszeres gyerekvédelmi kedvezményt, ami csak a nagyon szegény családoknak jár. A tankerület vezetője azonban ezeket az adatokat nem ismeri.
„A Besztereci Móricz Zsigmond Általános Iskola Tiszarádi Telephelyén a Kisvárdai Tankerületi Központ igazgatójának döntése alapján a nevelő-oktató munka a 2018/2019-es tanévben szünetel, mert a beiratkozott tanulók száma nem érte el a törvényi minimumként meghatározott nyolc főt. A 2019 áprilisában, az általános iskolai beiratkozás alkalmával a tiszarádi telephelyre három gyermek szülője íratta be iskoláskorú gyermekét az első osztályba. 2019. június 3-án érkezett levelében Tiszarád település polgármestere kezdeményezte a tiszarádi telephelyen a szünetelő oktatás »újraindítását«, mellékelve 17 tanuló szülőjének aláírásával ellátott kérelmét a tiszarádi telephely működésének helyreállítására. Később a szülők erre vonatkozó szándékukat külön-külön ismételten megerősítették. A jogszabályi feltételek fennállása esetén (legalább nyolc gyermek szülőjének kérelme) a helyben történő oktatás megszervezése az illetékes tankerületi központ kötelezettsége. Az érintett tanulók hátrányos helyzetére (HH, HHH), illetve sajátos nevelési igényére vonatkozóan a Kisvárdai Tankerületi Központ egyelőre nem rendelkezik (statisztikai) adatokkal. Az oktatásszervezésre vonatkozó döntése során figyelembe veszi a 2003. évi CXXV. törvényben foglalt jogellenes elkülönítés tilalmát, a kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésére vonatkozó jogszabályi követelményeket” – írja válaszában Pásztor Gyula Csabáné, elárulva azt, hogy valóban polgármesteri nyomás áll a háttérben.
Sokat elárul az állam hozzáállásáról, hogy az iskola újraindításának engedélyezésekor nem vizsgálta a kérelmezők gyerekeinek szociális státuszát. Pedig, ahogy a tankerületi vezető válaszából kiderül, csak három leendő elsős van, a maradék 14 gyerek már tanköteles korú – feltehetően Beszterecre jártak eddig –, így róluk biztosan van adat.
A tiszarádi iskola ügye mutatja, mennyire nem érdekli az államot a gyerekek mindenek felett álló érdeke. Szüdi János jogász, oktatási szakértő kérdésünkre rámutat: az egyenlő bánásmódról szóló törvény előírja a településeknek, hogy helyi esélyegyenlőségi tervet kell készíteniük, és abban biztosítaniuk kell, hogy a gyerekeket ne lehessen jogellenesen elkülöníteni. A jogszabály idevonatkozó része így szól: „A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról”.
Ebben az ügyben két eset lehetséges: vagy a helyi tervben foglaltak ütköznek a törvénnyel, vagy a Klebelsberg Központ, illetve az illetékes kormányhivatal sérti a jogszabályokat a tiszarádi iskola működésének engedélyezésével. Glonczi László az ügyben sürgősséggel fordult Bódis József oktatásért felelős államtitkárhoz, az ügy kivizsgálását kérve.
