Terrorkártya

- Minden kormánynak jól jön egy kis terrorveszély.

– Ez nem igaz.

- Pedig Pintér Sándor önnek címzett levelében azt írta: szükség van Terrorelhárítási Központra s a felállításához tízmilliárd forint értékben közbeszerzés alóli mentességre, mert terrorveszély van.

– Utóbb meg azt mondták, nincs; azért kell a központ, hogy egy kézben legyen a terrorelhárítás.

- Másnál nyilván jobban megbíznak Hajdú Jánosban, aki Orbán Viktor és a Fidesz biztonsági főnöke volt, s várhatóan a központ vezetője lesz.

– Attól, hogy valaki a miniszterelnök személyi testőre volt, még nem lesz alkalmas arra, hogy a köztársaság fő-terrorelhárítója legyen. A koordinációt mindig lehet javítani, de egy teljesen új intézmény felállítása vagy totális tehetetlenséget jelez, vagy tényleg akartak adni Hajdúnak egy posztot. Utóbbi esetben egyszerűbb lett volna kinevezni „fő-miniszterelnökvédőnek”. Ráadásul a tízmilliárd csak az épület, a gépkocsik, az informatikai és sporteszközök beszerzésének költsége, s ebben nincsenek benne a személyi kiadások.

- A központot kormányrendelettel hozták létre, a belügyminiszter irányítása alá tartozik, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki. Lesz felderítési jogköre, elfoghat embereket, és hozzáfér titkos adatbázisokhoz.

– Kormányrendeletben akarnak kétharmados törvényben megfogalmazott jogköröket elvonni. A központ olyan jogokat kap, amelyek korábban az AVH-é voltak – bár már javítottak a rövidítésen, a köznyelvben csak megmarad ez. Komoly hatásköri problémák lesznek, hiszen a nemzetbiztonsági törvény is kimondja: a terrorizmussal kapcsolatos belső kérdések az AVH feladatai közé tartoznak. Attól tartok, jobb koordináció helyett inkább vita lesz a szervezetek között.

- Vannak, akik tényleg úgy látják: a terrorelhárító szervek között nincs akkora összhang, mint amekkorára a központ lehetőséget adna. Pedig az javítaná a biztonságot.

– A biztonság attól nő, ha hatékonyan lépnek fel a fegyveres rablókkal, rendőrgyilkosokkal szemben. Azt mondták, két hét alatt rendet tesznek, erre mi történik: több rendőrhalál, bankrablások, fegyverhasználat.

- A második Gyurcsány-kormány idején pedig nemegyszer volt szó szlovák bűnözői körök robbantásos merényleteiről, aztán nem történt semmi, legfeljebb a szavahihetőség lett oda.

– A biztonság kérdése relatív. A falun élő ember akkor érzi magát biztonságban, ha rendőr van az utcán, és nem lopják el a csirkéjét. A baloldali politikus akkor, ha nem dobnak Molotov-koktélt a házára, a devizahiteles meg akkor, ha Kósa Lajos legalább huszonnégy óráig csöndben van. Attól biztosan nem nő a biztonságérzet, ha adófizetői milliárdokból felállítunk egy titkos adatbázisokhoz is hozzáférő központot. A szolgálatokat ráadásul misztikum övezi, mert az állampolgár ezeket nem tudja ellenőrizni. A kormányon kívül erre egyedül a nemzetbiztonsági bizottság képes.

- Ahol az ellenzék kisebbségben van.

– Fellengzősen hangzik, de hiszem: a nemzet biztonsága nem lehet a politikai játszmák része. Ezért veszélyes, amikor képviselők titkosított papírokkal rohangálnak.

- Gyurcsány és Szilvásy is rohangált információkkal az állítólagos merénylettervekről.

– Nem feltételezem, hogy valaki csak azért beszélne veszélyről, mert úri kedve és politikai érdeke ezt diktálja. Bár ennek ellentmond az, hogy a jelenlegi kormány a közbeszerzés alóli mentességet a növekvő terrorizmus miatt kérte, most meg már nincs veszély. De remélem: bármelyik oldalon állnak is a döntéshozók, ezt a kártyát nem használják a politikai játéktérben.

- Bár szlovákok nem robbantottak, röpültek Molotov-koktélok, lőttek baloldali politikus házára. Úgy tűnt, a szélsőjobbos eszmék által motivált bűnelkövetés lett a nemzetbiztonság fő iránya. Mégis, Budaházy Györgyöt évekig nem sikerült elfogni, noha utcai tüntetéseken szónokolt; magam is láttam, ahogy a randalírozó tömeg élére állt.

– Ha volt ott újságíró, aki felismerte, állampolgári kötelessége lett volna jelenteni.

- Mindenki felismerte, merthogy bemutatták, a teret meg rendőrök felügyelték.

– A rendőrség nem volt felkészülve arra, ami 2006-ban elkezdődött. És másutt nem fordulhatott volna elő, hogy miután a rendőrség feloszlat egy tüntetést (s eközben nyilván követett el hibákat), másnap az ellenzék nekiront. A rendőrség morális szétverése a parlamentben kezdődött. Aztán a Fidesz-frakció lebontotta a kordont, azt üzenve: mindegy, hogy a rendőr mit mond, ha úgy érzed, igazad van, lépj.

- Budaházyt ezért nem sikerült elfogni?

– Ha a rendőr folyton azt hallja, rossz, amit tesz, és a politikai elit nem áll mellé, meggondolja, hogy kockáztassa-e az életét, az előmenetelét.

- Eszerint a kormányváltás után minden csettintésre helyreáll.

– A rendőr nem lesz magabiztosabb attól, mert új vezetői vannak. Nehezen épül vissza, amit az elmúlt négy évben tönkretettek.

- Viszont a szélsőjobbot képviselő párt a parlamentben ül.

– A szolgálatoknak ugyanúgy kell tenniük a dolgukat, ahogy eddig, másodpercre sem szabad, hogy befolyásolja őket a parlament politikai összetétele.

- Csakhogy most azok is bekerültek a rendszerbe, akik eddig tagadták.

– Ez legyen az ő bajuk.

- A miénk is. Elég arra gondolni, hogy Vonáék akkor is kitartanak képviselőik mellett, ha ők nem mentek át a nemzetbiztonsági bizottsági tagsághoz szükséges átvilágításon.

– A nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottság hamarosan szavazni fog arról, hogy jelölésük érvényes-e. Addig a „fennakadt” képviselők nem lehetnek jelen a zárt üléseinken. Ha jelölésük nem lesz érvényes, a Jobbik újabb tagokat küldhet.

- Vagyis elhúzódik az ügy, amiképp a romagyilkosságoké. Először kiderült: az NBH egyik vidéki kirendeltsége tudta, hogy K. István fegyverek beszerzésére készül, a központ a szoros megfigyelést mégis megszüntette. Most az borzolja a kedélyeket, hogy akad szakértő, aki a Honvédelmi Minisztérium és a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) megnyilatkozásaiból azt szűri le: Cs. István beépült azokba a körökbe, amelyekben a K. testvérek is megfordultak, jelentett is a gyilkosságokról, ám a KBH hibájából nem sikerült elejét venni az utolsó emberölésnek.

– Elméleteket lehet gyártani, de veszélyesnek tartom a feltételezéseken alapuló interjúkat, mert a feltételezésekből kijelentések lettek, amelyek senkinek nem tettek jót.

- Főleg nem az előző kormánynak. Voltak hibák?

– Az alapvető hiba az volt, hogy az ország eljuthatott oda, hogy etnikai alapon gyilkosságokat követhettek el. Ha más, nagyon súlyos hiba lett volna, akkor azt a jelenlegi honvédelmi vezetés már régen kijátszotta volna a KBH volt vezetője ellen.

- Miképpen lehetséges, hogy a gyilkosságból sorozat lett, miközben állítólag a szolgálatok végzik a munkájukat, szemmel tartják a szélsőjobbos lehetséges elkövetőket, beépülnek közéjük?

– A szolgálatok működése nem tartozik a nyilvánosságra. Akinek ez a feladata, az teszi a dolgát.

- De levonható a következtetés, hogy nem jól végzi, ha egy ilyen gyilkosságsorozat megtörténhetett.

– Nem vonható le.

- Nem azért tartjuk a szolgálatokat, hogy az ilyen eseteket megelőzzék?

– Ilyen alapon az FBI, a CIA összes emberét is ki kellene rúgni.

- Na, ez nem a mi gondunk.

– Egy titkosszolgálat sajnos nem tud mindig mindent megakadályozni. Erre törekszik, de csak egy csíramentes laborban volna rá képes.