Tényleg úgy tűnik, hogy a kormány a világörökségi védelem helyett másra használná a Hajógyári-szigetet

2019. május 21., 08:19

Szerző:

A Hajógyári-szigeten olyan ingatlan és területhasználati mozgásokra figyelt fel a Népszava, amely alapján úgy tűnik, hogy nem véletlen Orbán Viktor döntése, miszerint hétfőn levette a szigetet a világörökségi helyszínnek javasolt listáról.

Fotó: Forrás: Wikipédia

Bár 2014-2018 között számos olyan döntést hozott a kormány, amely a szigeten található egykori római Hadrianus-palota és környezete részletes feltárására és bemutatására irányult, végül ezekből nem lett semmi, hiába volt még miniszteri biztosa is a terveknek Visy Zsolt régészprofesszor személyében.

A lap összegyűjtötte, hogy a fejlesztések elmaradása mellett milyen állami döntések és céges mozgások voltak a Hajógyári-sziget hasznosításával kapcsolatban.

  • A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új bérleti szerződéseket kötött az ottani állami ingatlanokra 2018-ban.
  • Sikertelenül próbálta bérbe adni 2018 év végén a Hadrianus-palotát rejtő három hektáros területet az MNV.
  • A sziget legtöbb ingatlanának bérleti jogát a korábbi üzemeltető Marina Operátor Szolgáltató Kft. szerezte meg 2018-ban.

Az állami szándék a terület világörökségi célú bemutatására tehát elillant, erre utalnak a frissen kötött bérleti szerződések, valamint a palotát rejtő terület hasznosítására tett próbálkozás is.

Sem a Miniszterelnökség, sem Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagál azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi a terv a Hajógyári-sziget hasznosítása kapcsán. A III. kerületi önkormányzatnak nincs információja a kormány terveiről.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.